A Diagnózis mai adásának vendége Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője. Professzorral úrral kísérletet teszünk arra, hogy összegezzük mindazt, amit eddig a koronavírusról megtudhatunk. Megtanultunk távolságot tartani, otthonról dolgozni, maszkot viselni, társas kapcsolatainkat a virtuális térben megélni. De mit tanult a covid-19-től a virológia?

Tandari Zita Szegeden él, két gyermek édesanyja és sclerosis multiplexes. Világszerte egymillió embert érint ez az ezerarcúnak nevezett kór. Ebben a neurológiai betegségben kétszer annyi nő érintett mint férfi. Mivel az első tüneteket legtöbben 20 és 40 éves koruk között észlelik, ezért felvetődik a kérdés, vállalhat-e gyermeket az SM-mel küzdő fiatal nő. Korábban az orvosok nem javasolták, sőt kimondottan ellenezték ezt. Mint Zita példája is mutatja, mára változott a helyzet. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vizsgált esetek többségében a terhesség és a szülés hosszabb távon nem változtatott a betegség kórlefolyásán. A kisfilmet a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány készítette.

30 év, 3 dél-alföldi megye, csaknem 25 ezer megmentett kisbaba – ez a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány mérlege. Csak 2021-ben 84 ezer kilométert tettek meg, hogy a kicsiket a számukra megfelelő ellátást biztosító központokba szállítsák, de már a Szolgálat mentő gépkocsija úgy működik, mint egy mozgó intenzív osztály. Hiszen az élet első perceiben, óráiban történt mentés elmaradása e gyermekek életkilátásait és a későbbi évek életminőségét döntően meghatározza.