|
(másnéven: Simmonds-Sheehan-kór, panhypopituitarismus, agyalapimirigy-elégtelenség)
A hipofízis-elégtelenség, a Simmonds-kór az agyfüggelék-mirigy
pusztulásának következményes betegsége. Az agyfüggelék-mirigy (agyalapi
mirigy, hipofízis) termeli, illetve szabadítja fel azokat a hormonokat,
melyek a testszerte megtalálható perifériás belső elválasztású mirigyek
működését szabályozzák. A hipofízis három lebenyből áll. A hormonjai a
következők:
- A növekedést serkentő hormon (szomatotropin, hGH = human growth hormone) az egész test növekedését serkenti.
- A pajzsmirigyműködést serkentő hormon (TSH = thyroidea stimuláló hormon) a pajzsmirigy tiroxin és trijód-tironin termelését serkenti.
- A mellékvese-kéreg működését serkentő hormon (ACTH = adrenokortikotróp hormon) a mellékvese-kéreg működésének fenntartásáért felelős.
- A tejelválasztást serkentő hormon (prolaktin vagy LTH = laktotróp hormon) a tejelválasztásért és a nemi hormonok szabályozásáért felelős hormon.
- A tüszőérést serkentő hormon (FSH = follikulusokat stimuláló hormon) nőkben a petefészek tüszőinek érését, férfiakban a spermiumok termelődését serkenti.
- A sárgatest érést serkentő hormon (LH = luteotróp hormon) nőkben az ovulációért, az egészséges sárgatesthormon-termelésért felelős.
- A pigmentsejteket serkentő hormon (MSH = melanocitákat stimuláló hormon) a bőr pigmenttermelésének aktivitását fokozza.
- Az antidiuretikus hormon
(vazopresszin) a hipofízis hátsó lebenyében ("neurohipofízis")
felszabaduló, de a hipotalamuszban termelődő hormon, melynek szerepe a
vese vízvisszatartásának fokozása.
- Az oxitocin az antidiuretikus hormonhoz hasonló, és azonos helyen termelődik. Legfontosabb feladata a szülés során a méhizom-aktivitás serkentése.
Simmonds-kór esetében valamennyi hormonális működés kiesése bekövetkezhet.
A hipofízis szerzett alulműködése
rendszerint a mirigy károsodásának következménye, melyet valamilyen
sérülés vagy betegség okoz. Ennek megfelelően bármely életkorban és
mindkét nemnél előfordulhat. Az életkor előrehaladtával természetesen
nő azoknak a betegségeknek, állapotoknak a kockázata, melyek agyalapi
mirigy alulműködéshez vezethetnek.
Nemzetközi adatok szerint a fejlett országokban 1 000 000 lakosra 45
hipofízis-elégtelenség eset jut. Az új esetek gyakorisága évente
0,5-7,4/100.000 fő.
A hipofízis károsodása leggyakrabban az alábbi betegségekre vezethető vissza:
- Koponyasérülés, agyalapi törés, vérömleny
- A hipofízis hormonálisan inaktív daganata ("kromofób adenóma")
- Hipofízis-daganatok műtéti megoldásának szövődménye
- Sugárkezelés szövődménye, ha a mirigy a besugárzás vonalába esik
- Craniopharyngeoma (e.: kraniofaringeóma), a hipofízisnyél daganata
- Az agyalapi mirigy gyulladása - hipofizítisz, rendszerint nőkben fordul elő, gyakran szülés után
- Agyhártyagyulladás
- Csontot elpusztító csontvelő-daganatok, csontvelőbetegségek (myeloma multiplex, Hand-Schüller-Christian betegség
- Vastárolási betegségek (hemokromatózis)
- Agydaganat (glioma)
- Agyalapi tuberculosis
- Szifiliszes tályog ("gumma")
- Vérellátási zavarok (pl. trombózis, embólia)
- A
nagyobb vérveszteséggel járó szülés után bekövetkező
hipofízis-elégtelenséget Sheehan-szindrómának (e.: síhen) nevezzük,
ennek oka keringészavar.
Ahhoz, hogy a tünetek kifejlődjenek, a mirigy legalább kétharmad részének pusztulása szükséges.
A tüneteket befolyásolja a betegség kialakulásának oka, a károsodás üteme, a beteg életkora és a kieső hormonok fajtája.
- A növekedési hormon
kiesése gyermekekben alacsony növést okoz, de felnőttben is megváltozik
a testalkat (a zsírszövet nagyobb része a hason található), és
törékenyebbé válnak a csontok, csökken a csontsűrűség.
- Nemi hormonok hiánya:
- Férfiakban csökkent libidó vagy akár impotencia
is kialakulhat. A betegek rendszerint terméktelenek, a herék mérete
kicsi, a szőrzet mennyisége csökken. Gyerekkorban kialakult hiány
esetén a pénisz mérete is kicsi marad, késik, esetleg elmarad a nemi
érés.
- Nőkben a menstruáció gyakorisága csökken,
esetleg elmaradhat, a közösülés fájdalmas lehet. A mellek sorvadnak (a
bennük levő mirigyállomány mennyisége csökken), meddőség is kialakul.
- Mindkét nemben csökken az izom- és csonttömeg, a bőr vékonyabbá válik.
- Pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) hiánya: Fáradékonyság, székrekedés, hidegérzékenység, száraz bőr, testsúlygyarapodás. A gyermekek elmaradnak a növésben.
- Mellékvesekéreg stimuláló hormon (ACTH) hiánya:
gyengeség, fáradékonyság, felálláskor megszédülés, sápadtság. A betegek
vércukorszintje rendszerint alacsony. Súlyosabb esetben fogyás, hányás
is kialakulhat, mely fel nem ismert esetben sokkhoz, megfelelő kezelés
nélkül a beteg halálához is vezethet. Ezt rendszerint valamilyen egyéb
betegség (rendszerint fertőzés) válthatja ki.
- Prolaktin-hiány:
A tejelválasztásért felelős hormon hiánya rendszerint a szülés után
kialakuló betegségben szembetűnő (Sheehan-szindrómában illetve
hipofizitiszben): az ilyen betegeknél nem indul meg a tejelválasztás,
nem tudnak szoptatni.
- Ha az agyalapi mirigy hátsó része is károsodik, az antidiuretikus hormon
termelődése is kieshet, ilyenkor kialakul az úgynevezett diabetes
insipidus (e: diabétesz inszipidusz), amikor a vesék képtelenné válnak
a vízvisszatartásra, naponta akár 8-10 liter vizelet is képződik, a
folyadékbevitel is ennek megfelelően nő, a beteg állandóan szomjas.
Az egyes hormonok kiesése mellett kóroktól függően egyéb tünetek is
jelen lehetnek. Gyakori, hogy a hormont nem termelő adenoma nyomja a
látóideget, és látótérkiesést okoz.
- Fizikális vizsgálattal a tünetek közt felsorolt jeleket meglétét veszik sorra.
- Laboratóriumi vizsgálat:
- Alacsony vércukorszint.
- A vérszegénység nem túl súlyos, de mindig jelen van.
- Csökkent szérum káliumszint.
- Valamennyi hipofízis és perifériás hormon szintjének csökkenése.
- Jelentős só- és vízvesztés
- A radiológiai vizsgálatok célja az alapbetegség kimutatása.
A koponya számítógépes rétegvizsgálata (CT = computer tomography) vagy
nukleáris mágnesrezonanciás vizsgálata (MRI = magnetic resonance
imaging) általában elegendő információt nyújt nemcsak a betegség
kimutatásában, hanem a kórok pontos megállapításában is.
- A
betegség okának megszüntetése: Mindig törekedni kell az elsődleges
betegség kimutatására. Ha lehetőség van a kórokként jelen levő daganat
eltávolítására, akkor azt meg kell tenni, bár ilyenkor is gyakran marad
vissza alulműködés.
- Hormonpótlás
- Perifériás hormonok pótlása:
Az esetek többségében nincs szükség a fehérjetermészetű, igen drága és
immunológiai reakciókat kiváltó hipofízishormonok pótlására. Így a
mellékvese-kéreg működése helyettesíthető hidrokortizonnal.
Férfiaknál tesztoszteron-származékokkal (izomba adott injekció vagy
tapasz formájában), lehet megakadályozni a nemi szervek sorvadását.
Nőknél mintegy 50 éves korig van szükség ösztrogénpótlásra. Ilyenkor
progeszteron adására is szükség van (az ösztrogén önmagában káros lehet
a méhnyálkahártyára. Ilyenkor kisebb adagokra van szükség, mint ami
például a fogamzásgátló tablettákban megtalálható.
A pajzsmirigyhormonok is rendelkezésre állnak tabletta formájában.
- Hipofízis hormonok pótlására kerülhet sor az alábbi esetekben:
Ha a férfi- vagy a nőbeteg gyermeket szeretne, akkor a normális női
ovulációs ciklus vagy a normális spermiumtermelés helyreállításához
FSH- és LH-készítményeket kell adni. Ez injekció formájában történik
Az antidiuretikus hormon (vazopresszin) hiánya extrém mennyiségű
vizelet elválasztásával jár ("diabetes insipidus"). Pótlására
dezmopresszint vagy terlipresszint használnak injekció vagy orrspray
formájában.
Gyermekkori hipofízis-elégtelenség esetén a növekedési hormonról is
gondoskodni kell, hogy a gyermek elérje normális testmagasságát. Egyre
több adat van arról, hogy felnőtteknél is kedvező hatású a növekedési
hormon pótlása.
A hipofízis pusztulásának egyéni
megelőzésére ma még nincs lehetőség. Az orvos részéről fontos a korai
felismerés és a mirigyállományt pusztító betegség hatékony kezelése.
Az alapbetegség prognózisa annak
természetétől függ. Sebészileg jól eltávolítható kromofób daganat
esetén a mirigyműködés rendeződhet. Ezzel szemben például
Sheehan-szindrómánál az alapbetegség a mirigyállomány vérellátási
zavarra visszavezethető elhalása, ami nem gyógyítható.
Megfelelően beállított hormonpótlás segítségével a beteg teljes értékű
életet élhet, sőt gyermeknemzésre vagy gyermekszülésre is alkalmassá
tehető. Bizonyos körülmények között - lázas betegség, fokozott fizikai
aktivitás - a gyógyszerek dózisának időleges módosítása válhat
szükségessé.
A mellékvesekéreg-stimuláló hormon hiánya
okozhatja a legsúlyosabb komplikációkat. Súlyos fertőzés, egyéb súlyos
betegség (pl. szívinfarktus), műtét esetén a szervezet
mellékvesekéreghormon-igénye akár 2-3-szorosára is nőhet. Ilyenkor a
beállított hidrokortizon adag biztosan kevés lesz, a betegnek ilyenkor
meg kell emelnie a gyógyszer mennyiségét. Célszerű a hiányállapotról
szóló igazolványt a személyi igazolvány és a TAJ kártya mellett
tartani, hogy ha súlyos hiányállapot kapcsán eszméletvesztés alakulna
ki, az ellátó orvos értesüljön erről a betegségről, és mihamarabb
megkezdhesse a megfelelő kezelést.
Szerző: Dr. Elek Csaba
Lektor: Dr. Palik Éva
endokrinológia
|