Előfordul, a
beteg vékonybélterületében vérzés keletkezik, ám sehogyan sem lehet
kideríteni, hol. Legalábbis az eddig alkalmazott módszerekkel nem
lehetett. Nemrég azonban egy új módszert vezettek be Szegeden.
Előfordul, a
beteg vékonybélterületében vérzés keletkezik, ám sehogyan sem lehet
kideríteni, hol. Legalábbis az eddig alkalmazott módszerekkel nem
lehetett. Nemrég azonban egy új módszert vezettek be Szegeden, amelynek
segítségével nagy valószínűséggel megállapítható a vérzés helye,
jellege, elkészülhet a pontos diagnózis – és kezdődhet a gyógyítás.
Sokszor
megtörténik: sem a gyomor, sem a vastagbél tükrözésével nem állapítható
meg, hol van a fölmaródott, sérült, vérző pont a beteg
emésztőrendszerében. Márpedig a vérzés nagyon súlyos történést
jelezhet: egyebek közt még rákra is utalhat, tehát komolyan kell venni
– magyarázza dr. Nagy Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem docense az I.
belgyógyászati klinikán. Ha az említett két eljárással nem deríthető ki
a vérzés helye, föltételezhető: a hatókörükből kieső, a nyombél és a
vékonybél alkotta, ötméteres szakaszon vérzik a beteg – valahol. De
hogy ezen belül hol?!
Csúcstechnika
A
kapszulás endoszkópos módszert alig néhány éve dolgozták ki, és csak a
világ élvonalbeli gyógyászati műhelyeiben alkalmazzák. Magyarországon
is csupán a legmagasabb színvonalú egészségügyi intézményekben vezették
be. Az egész dél-alföldi régióból Szegedre hozzák, és itt vizsgálják ki
azokat a betegeket, akik gyomor-bélrendszerében ismeretlen eredetű
vérzésforrás okoz bajt.
|
Kétszer villan
Ezt
eddig csak nagy nehézségek árán tudták megállapítani az orvosok. Vagy
közvetett képalkotás segítségével, például röntgennel, CT-vel, MRI-vel
– melyek ebben az esetben kevéssé hatékonyak –, vagy az úgynevezett
kettős ballonos enteroszkóp alkalmazásával, mely olyan komplikált
vizsgálat, hogy a beteget a vizsgálat idejére el kell altatni. A
kapszulás endoszkópos vizsgálat mindezeket a hátrányokat kiküszöböli.
A
módszer lényege: a beteg lenyel egy babszem méretű, hermetikusan zárt
kapszulát, s miközben az „bejárja" a bélcsatornáját, fölkutatja a
másképp nehezen vagy sehogy sem található sérülés, vérzésforrás helyét.
Esetenként az elváltozás jellege is azonosítható: kiderül, jó- vagy
rosszindulatú daganatról van-e szó. A kapszula egyik végének burkolata
átlátszó, a benne elhelyezett fényforrás másodpercenként kétszer
villan, megvilágítva a környezetet. A „babszemben" szintén elhelyezett
videocsip minden villanáskor fotókat készít a környezetről,
másodpercenként kettőt, egy komplett rádióadó pedig földolgozza a
képeket.
Memóriadoboz
A rádiófrekvenciás
jel kikerül a beteg hasán elhelyezett antennákra, onnan vezetékeken
keresztül egy memóriadobozba, mely a kezelésre szoruló zsebében is
elfér. Miközben a beteg – például – sétál a klinikakertben, a kapszula
megtalálja emésztőrendszerében a sérült pontot. A memóriadobozt aztán
lecsatolják róla, a képek számítógépre kerülnek és kezdődhet a
képkockák kiértékelése. Az orvos közvetlenül látja, milyen
vérzésforrásról lehet szó, és hogy az körülbelül hol található. Nagy
biztonsággal tud tehát diagnosztizálni, és a baj természetének pontos
tudatában kezdődhet a terápia.
Segítségre várva
Vérzést
egyébként nagyon sok minden előidézhet az emésztőrendszerben, így a
vékonybélben is. Gyakran okoznak nyálkahártya-fölmaródást,
következésképpen vérzést különböző gyógyszerek. Fejlődési
rendellenesség, érgomolyag – például tűzfolt – is járhat vérzéssel.
Korai Chron-betegség esetében szintén diagnosztikus segítséget nyújt az
eljárás.
Mennyire indokolt a kapszulás endoszkóp használata?
Nagyon. Ezt az is mutatja, hogy bár alkalmazását az egészségügyi
pénztár nem támogatja, a klinika bevezette a módszert. Egyetlen –
egyszer használatos – kapszula kétszázötvenezer forintba kerül. Néhány
hónapja veszik igénybe, s erre kizárólag szponzori, támogatói
segítséggel van lehetőség. A klinika folyamatosan várja ez ügyben
mecénások jelentkezését.