A máig is kezelhetetlen kórképben szenvedők jogait nem lehetett csorbítani azzal, hogy kvázi nyilvánosságra hozták betegségüket szűkebb környezetükben azzal, hogy partnereiket is kötelezően bevonták a kezelésbe. A liberális törvényváltozás azonban épp a fertőzőforrás felkutatását nehezítette meg, s tiltotta azok izolálását az emberi jogokra hivatkozva.

A vitatott változások hatása, hogy ma már nem beszél(het)ünk nemibetegségekről, csak nemi úton terjedő kórképekről. Ezek száma viszont a diagnosztikus lehetőségek gyarapodásával szinte folyton növekszik. Ma legalább 17 STD (sexually transmitted diseases) kór ismert, mert olyan betegségekről is kiderült e terjedési lehetőség, melyekről korábban ezt fel sem tételeztük. Így került e betegségek sorába pl. a májgyulladás, a mononukleosis, trachoma, herpesz stb.

A leggyakoribb nemi úton átvihetőbetegség -egyúttal a kanyaró utáni leggyakribb fertőzőbetegség - a gonorrea vagy népszerű nevén tripper jellegzetes, sárgás folyásával ma már jól gyógyítható antibiotikumokkal, bár pont e kórkép kezelésénél figyeltek fel először az orvosok a baktériumok ellenállóképességének növekedésére.

A másik klasszikus betegség a nemi területeken, néha a szájban is gyorsan gyógyuló, fájdalmatlan sebeket, fekélyeket okozó, de késői stádiumaiban a szív-érrendszert és az idegrendszert roncsoló szifilisz vagy luesz. Újvilági eredete kétséges, ám az amerikai kontisnensen előforduló pinta nagyon hasonlít rá. Még mindig érzékeny a dugóhúzószerű kórokozója, a treponéma antibiotikumokra, így az első stádiumban adott gyógyszerekkel szövődménymentesen kezelhető.

Az ulcus molle (lágy fekély) és a limfogranulóma a mi kultúrkörünkben ritkábban előforduló kórképek, melyek szintén fekélyképződéssel, zegzugos járatok kialakulásával, de már fájdalommal is járnak a megfertőzött területen. A turizmus sajnos ezeket is importálhatja, így szűrésük fontos.

A húgycsövet és a hüvelyt egyaránt fertőző ágensek között találunk baktériumokat, vírusokat, mikoplazmát, ureoplazmát, gombákat is. A két leggyakoribb folyással járó betegség a tripper mellett az egysejtű parazita okozta trichomoniasis és a gomba keltette candidiázis.

Utóbbi kórokozója egy sarjadzógomba, a Candida albicans, mely világszerte szaporodóban van. Ennek okát abban lelhetjük, hogy nagyon sok antibiotikumot használunk nap mint nap, s emiatt a gombák szabad prédáivá válunk. Nemcsoda, hiszen az antibiotikumok tulajdonképpen a gombák (penész és sugárgombák) védekező anyagai, melyek kibocsájtásával teret teremtenek maguknak a baktériumok rovására. Sajnos, ételeink is rengeteg antibiotikumot tartalmaznak, mert jónak bizonyulnak, mint növekedést serkentő anyagok az állattartásban, sőt a növénytermesztésben is.

Sok orvos tagadja, hogy a Candida - amelyet ma már a normál hüvelyi flóra szereplőjének tartanak elterjedt volta miatt - súlyosabb betegséget lenne képes kiváltani, pedig egyre több esetben lehet igazolni kóroki szerepét allergiás, immunhiányos és egyéb kórképekben.

Az USA-ban a nyolcvanas években nagy pánikot okozott, hogy a lakosság körében robbanásszerűen terjedni kezdett a nemi herpesz (herpes genitalis). Ez annál is ilyesztőbb volt, mert nemcsak a fájdalmas hólyagok akút kellemetlenségével kellett számolni, hanem a vírus hosszú idő után kifejtett - főleg méhnyakat érintő - rákkeltő hatásával is.

Ugyanilyen daganatképző effektust írtak le kondilómák esetén,amikor a páciens a tenyéri-talpi szemölcsöket is léterhozó vírusfélével fertőződött meg, s nemiszervén nyeles bőrdaganatok alakultak ki. Ma a tudósok e humán papillóma vírust teszik felelőssé más rákok kialakulásáért is, így állítólag még a tüdőrák kockázatát is jobban növeli, mint a dohányzás.

A nemi területeken előforduló paraziták sorából nem felejthetjük ki a vérszívókat, így a lapostetűt sem. Itt leginkább a kínzó viszketés a probléma, de társulhatnak hozzá egyéb fertőzések is.

Visszautalva az ureoplasmára és mycoplasmára jelentőségük abban áll, hogy kezeletlenül meddőséget is okozhatnak. A hepatitis fiataloknál történő szaporodásáért a kábítószeres tűkkel történt fertőzéseken kívül egyértelműen nagy szerep jut a szabados nemiéletnek. A hosszan lappangó, végül a beteg halálát okozó kórkép szűrése különösen fontos.

A szűrésekről röviden csak annyit, hogy vérvétellel ma már hazánkban is diagnosztizálható valamennyi kórkép, s váladékvétellel célzott antibiotikus kezelsére is van lehetőség.

Dr. Kohán József