Ha meghalljuk azt a szót, hogy agydaganat, legtöbben elborzadunk. Esetleg eszünkbe jut Karinthy Frigyes klasszikus mûve, az „Utazás a koponyám körül”, amelyben az író elmeséli betegsége hiteles történetét. Felrémlenek a televízióból orvossorozatok, ahol a szereplõ agymûtéten esett át, és a fejfájástól gyakran szenvedõk is felteszik elõbb-utóbb rettegve a kérdést: Csak nem agydaganatom van?

A Magyar Rákellenes Liga újabb daganatos betegcsoport felé nyitott a fokozott érdeklõdés hatására. Egyre több beteg, hozzátartozó részérõl fogalmazódott meg az igény, hogy többet tudjanak errõl a rákfajtáról is. Így az emlõrák, méhnyakrák, vastagbélrák, valamint a kevésbé ismert limfómák, primer májrák után igyekszünk megismertetni a közvéleménnyel az agydaganatok tüneteit és a kezelési lehetõségeket, amelyek az utóbbi években sokat fejlõdtek, így a túlélés esélyei egyre jobbak – nyitotta meg Dr. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a 2008. június 2-án tartott sajtótájékoztatót.

Szerencsére a primer, elsõdleges agydaganatok viszonylag ritkák, csupán a rákos megbetegedések 2-3 %-át teszik ki, szemben az emlõ- és a prosztatarák 20-30 %-os, a tüdõrák 15-20 %-os, illetve a vastag- és végbélrák 10-12 %-os elõfordulási gyakoriságával, viszont ezek jelentõs része kifejezetten rosszindulatú, csak sebészeti ellátással nem gyógyítható betegség – tudhattuk meg Dr. Mangel László egyetemi docenstõl, a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének vezetõjétõl. Magyarországon évente 1.500 új megbetegedést regisztrálnak, ebbõl 1.000 az agyszövetbõl kiinduló tumor, glioma, 750 a rosszindulatú daganat, és 400 az úgynevezett glioblastoma.

A betegség felfedezését nehezíti, hogy tünetei változatosak lehetnek, és nem specifikusak az agydaganatra. Ezért fordulhat elõ, hogy a páciens esetleg késõn kerül idegsebészhez, amikor már rosszabb az eredményes kezelés lehetõsége. Sokan fordulnak panaszaikkal elõször a háziorvoshoz, szemészhez, pszichiáterhez, és az orvosok szakmai felkészültségén múlik, hogy gondolnak –e az agydaganat lehetõségére.

A tünetek lehetnek súlyos, önellátást is nehezítõ testi és pszichés problémák, amelyek nem csak a betegnek, de a beteg egész családjának komoly megpróbáltatást jelentenek. Mozgászavar, bénulások, inkontinencia, beszédzavar, epilepsziás rosszullétek, személyiség- és hangulatváltozás, zavartság, feledékenység, aluszékonyság a leggyakrabban jelentkezõ problémák. Természetesen ezeket a tüneteket okozhatja sok más betegség is, ezért fontos az alapos és szakszerû kivizsgálás. A korszerû képalkotó eljárásokkal (CT, MR, PET stb.) lehetséges az agy feltérképezése, amelyet további vizsgálatok követhetnek. A kivizsgálás és a gyógyítás egyaránt orvosi csapatmunka: a háziorvos, ideggyógyász, pszichiáter, szemész, radiológus, idegsebész, altatóorvos sugárterapeuta, klinikai onkológus, és a daganat szövettani típusát megállapító patológus összehangolt munkájára van szükség. A terápiás döntést az onkoteam, az onkológiai munkacsoport hozza meg a beteggel konzultálva, de szükséges lehet az egyéni orvosi döntés is bizonyos gyógyszerek alkalmazásának kapcsán.

Az igen agresszív glioblastoma esetén kezelés nélkül néhány hetes, vagy 2-3 hónapos betegség lezajlással számolhatunk, mivel növekedése rendkívül gyors, akár 2-3 nap alatt sejtszám, illetve térfogat kettõzõdés lehetséges. Mûtéttel és sugárkezeléssel kb. fél évet nyerhetünk, kemoterápia alkalmazásával ez az idõtartam tovább növelhetõ. A „jobb szándékú” agydaganatoknál onkológiai kezelés nélkül is hosszabb, akár több éves élettartam várható.

Mit tehetünk az agydaganat kivédésére? A betegség nem elõzhetõ meg, bárkit sújthat tekintet nélkül korra, nemre, foglalkozásra. Kialakulásában az életmódbeli tényezõknek minimális a szerepe. Az egyéb daganatos betegségeknél jellemzõ kockázati tényezõk (mint a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, indokolatlan gyógyszerszedés, elhízás, a mozgásszegény életmód) és az agydaganatok között eddigi ismereteink szerint nincs összefüggés. A családi halmozódás nem jellegzetes. Nincs használható szûrési módszer sem a vizsgálatok drágasága, sem pedig a tumor gyors növekedés miatt.

Akkor mi az, amit tudunk? Sajnos az agydaganatoknak növekvõ a gyakorisága, és mind fiatalabb életkorban való megjelenése, amely kapcsán feltételezhetni lehet a civilizációs ártalmakat, de ez nem bizonyított. Jó hír, hogy a fiataloknál általában jobbak a terápiás eredmények. Csak mûtéttel nem gyógyítható a betegség részben elhelyezkedés, méret, részben gyors kiújulási hajlam miatt, de az utóbbi néhány év áttörést hozott az agydaganatok kezelésében az intenzív kísérletes és klinikai kutatások eredményeként. Ma már rendelkezésre áll olyan kemoterápiás szer hazánkban is, ami a mûtéttel és a sugárterápiával kombinálva jelentõsen növeli a túlélés esélyeit, de ennek feltétele az idõben elkezdett onkológiai kezelés – hangsúlyozta Dr. Mangel László.

Dr. Lövey József, az Országos Onkológiai Intézet fõorvosa felhívta a figyelmet arra, hogy az orvos feladata az élet megmentésén túl az élhetõ élet biztosítása. Az agy életfontos szerv, mûködésének zavarai a beteg életét ellehetetlenítik, és a rosszindulatú agydaganatok az életet veszélyeztetik. Az elsõdleges kezelés ezért a mûtét, ha elvégezhetõ.

Mikor nincs erre lehetõség? Ha a beteg általános állapota nem engedi, a daganat életfontos agyterületen helyezkedik el (pl. légzésközpont), a daganat több különálló gócként jelentkezik, vagy ha a beteg nem egyezik bele a mûtétbe.
Ha mûtét nem végezhetõ el, akkor sugárkezelés és gyógyszeres kezelés, kemoterápia szükséges a beteg állapotától függõen. Ha mûtét történik, akkor utókezelés szükséges sugárkezelés vagy sugárkezelés és kemoterápiás kezelés formájában.

A sebészi kezeléshez szükséges a koponya felnyitása és olyan speciális technikák, amellyel megoldható a daganat minél teljesebb mértékben való eltávolítása úgy, hogy az ép agyszövetek lehetõleg ne károsodjanak. Sajnos a teljes eltávolítás soha nem biztos, a legrosszabb daganattípus esetén nem is lehet teljes az eltávolítás. A sugárkezelés a daganatsejtek örökítõ anyagát, DNS-ét károsítja, a közhiedelemmel ellentétben nincs hõ, vagy roncsoló hatása. Célzottan kerül elvégezésre metszetképalkotás (CT, MR, PET) vezérlésével. Viszonylag hosszú idõt vesz igénybe, 6 hetet, de jól tolerálható, és ha a beteg általános állapota engedi, nem kell hozzá kórházban tartózkodni. Hosszú távú mellékhatásai is elfogadhatóak.

Régóta folynak próbálkozások gyógyszeres kezeléssel, kemoterápiával. Ennek akadálya, hogy az agyba nehezen jutnak be gyógyszerek a vér-agy gát védõvonala miatt, és az agydaganatok viszonylag ellenállóak. Az elsõ és eddig igazán hatékony gyógyszer a temozolomide, amely kényelmes, kapszulás adagolással, relatíve ritka (7-10 %) komoly mellékhatásával betegbarát gyógyszer. Hatékonyságát nemzetközi vizsgálatokkal, a legmagasabb szintû tudományos bizonyítékokkal támasztották alá. Temozolomide kezelés alkalmazható III. fokozatú agydaganatoknál mûtét és sugárkezelés után, bizonyítottan kiújult daganatok esetében egyedül, folyamatosan addig, amíg hatékony, valamint IV. fokozatú daganatnál (glioblastoma) mûtét után a sugárkezeléssel párhuzamosan (radiokemoterápia), majd a sugárkezelés után egyedül 6 hónapon keresztül.

Az eredmények bíztatóak: glioblasztoma esetén a jó állapotú, operálható betegeknél a 4 éves várható túlélés mûtétet és sugárkezelést követõen 6,8 %, míg a mûtétet, sugárkezelést és temozolomide terápiát követõen 28,4 %. Rossz állapotú betegeknél az arány 3,3 %, valamint 11,3 %, amely jelentõs különbségnek mondható. Dr. Lövey József zárszóként elmondta, hogy a rosszindulatú agydaganatok összetett problémát jelentenek a betegek és az egészségügyi dolgozók számára. Jó a rosszban, hogy rendelkezésre áll hatékony kezelés, és ez a bizonyítottan hatékony terápia Magyarországon is elérhetõ. Saját tapasztalatai feldolgozása alapján, ha a betegek megkapják a szükséges gyógyszert, a gyógyulási esélyek hasonlóak, mint más fejlett országban.
A reménytelenség stigmáját az agydaganatok esetében is lassan át kell értékelni, és mindent meg kell tenni azért, hogy mind több betegnek tudjuk megadni az esélyt a remélhetõ gyógyulásra – zárta elõadását Dr. Lövey József.

A sajtótájékoztatót követõ kerekasztal beszélgetésen Szilvási Endre mûsorvezetõ beszélgetett Szabó Sándorral, akinél 2006-ban fedeztek fel rosszindulatú agydaganatot. A sajtó szép számban megjelent képviselõi érdeklõdéssel hallgatták a hiteles beszámolót. Szabó Sándor elmesélte, hogy egy nap munkahelyén váratlanul elaludt, de a mentõk kiérkezésére már magához is tért. Kollégái unszolására ment el a mentõsökkel, ezután egy hetes kórházi kivizsgálás következett. A pontos diagnózisnak, és a gondos orvosi ellátásnak köszönhetõen 2008-ban is jól érzi magát, gyermekének segít az építkezésben, teljes értékû embernek érzi magát. A sugárkezelést és a kemoterápiát jól viselte, nem jelentkeztek mellékhatások.

Ekkor egy rövid film bejátszására került sor, amelyben Kuti Csaba vall betegségérõl, amit nála is 2006-ban diagnosztizáltak. A kemoterápiának és az orvosok, nõvérek, gyógytornász áldozatos munkájának köszönhetõen részleges bénulása megszûnt, jól érzi magát. A kerekasztal beszélgetésen testvére, Kuti Csilla képviselte õt, aki elmondta, Csabának milyen sokat jelent a család támogatása. Reményüket fejezték ki, hogy továbbra is megkaphatják azt a kemoterápiás szert, amely Csabának segített.

Forrás: Magyar RákellenesLiga