Fülöp Ferenc dékán személyében először választott kutatót tagjai sorába a szegedi Gyógyszerész-tudományi Karról a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az MTA május 8-án zárult 177. közgyűlése után beszélgettünk - nemcsak közügyekről.

Egy kutató karrierje szempontjából kiemelkedően fontos esemény, amikor a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába választják. Különösen, hogy az akadémikusok száma erősen korlátozott, egyszerre 365-en lehetnek tagjai az MTA-nak, ezen belül legfeljebb kétszázan lehetnek 70 évnél fiatalabbak.

Az akadémiai tagság éppen ezért nagyon nagy megtiszteltetés. Számomra azért is fontos elismerés, mert egy évvel ezelőtt még hatvan tagjelöltje volt az MTA kémiai osztályának, ez a szám a végső megmérettetés előtt 15-re csökkent, és végül is csak hárman lettünk tagjai a testületnek. Büszke vagyok rá, hogy az osztály 33 tagja közül 30-an engem választottak a titkos szavazásnál. Mint ahogyan arra is, hogy bár most a Szegedi Tudományegyetemről 15 tagjelölt akadémikus volt, csak én kerültem be.

Mi alapján dől el, hogy kik lehetnek tagjai e nagy tekintélyű testületnek?

A választást hosszas vizsgálódás előzi meg. Miután az Akadémia sok tudományág képviselőit tömöríti, logikus, hogy az adott szakterület akadémikusai nézzék meg közelebbről egy jelölt teljesítményét. Nyilvánvalóan döntően a tudományos mutatók, elsősorban a közlemények száma és a minősége - az impakt faktorok és a független idézések - esnek nagy súllyal latba, és ezek a számok nálam elég magasak. Ezen felül megvizsgálják az illető egyéb tevékenységeit, és nálam nyilván számított, hogy elnöke vagyok a Heterociklusos Kémiai Munkabizottságnak, a Szegedi Akadémiai Bizottság Kémiai Szakbizottságának, a Magyar Kémikusok Csongrád Megyei Egyesületének, emellett volt egy akadémiai gyógyszerészeti interdiszciplináris bizottság, amelyet szintén elnököltem három évig, s OTKA zsűrielnök is voltam. Hozzá kell tennem, nem nagyon kerestem ezeket a funkciókat, ám ebben a korban ezek már elérik az embert, ha akarja, ha nem.

Oktatói tevékenysége, dékáni megbízatása ezek szerint nem is számított?

Lehet, hogy volt olyan szavazó, aki ezt is figyelembe vette. Tudja, ez egy nagyon speciális klub, ahol bár a legfontosabb mérőszám a tudományos teljesítmény, de azért sok mindent figyelembe vesznek.

Sok kritika is érte az elmúlt években ezt a klubot. Ön hogyan látja, a támadások miatt az MTA megítélése nem romlott a közvélemény szemében?

Számomra teljesen egyértelmű, hogy az Akadémia a legnagyobb rangú tudományos testület az országban. Az volt és az is marad, ez biztos, hiszen a legmagasabb minősítést, a tudomány doktora címet az MTA adja ki, ez ad rangot és értéket a tudománynak. De - mint Vizi E. Szilveszter elnöki beszámolójában elmondta - a közvélemény-kutatások szerint Magyarországon még mindig az Akadémia a legjobban elismert intézmény.