Az emésztőrendszer végső szakaszát a vastagbél S-alakú része (szigmabél), a végbél, a végbélnyílás előtti csatorna, a végbélnyílás (anus) és annak záróizmai (sphincter) alkotják.

A végbél, mely a szigmabél utáni vastagbélszakasz, a keresztcsont és a farkcsont előtt található és a végbélnyílással végződik. A széklet kiürülés előtt a végbélben tárolódik. Amint bélsárral telítődik, a végbél korsó alakúra tágul (ampulla recti). A végbelet borító nyálkahártya fényes, narancsvörös színű szövet, ami mirigyeket tartalmaz, akárcsak a bélrendszer többi részét borító nyálkahártya. A végbél nyálkahártyája alatti laza kötőszövetben tág, kanyargós vénákból álló fonat, az aranyér található. A végbélnyílást részben a bél, részben pedig a testfelszínt borító bőr alkotja. Nyitása és zárása a belső és a külső záróizom segítségével történik. Az izomgyűrű működését a vegetatív idegrendszer szabályozza, alsó része viszont akaratlagosan ellazítható vagy összeszorítható. A vastagbélrendszer e végső szakaszában történik a székletürítés. Az emészthetetlen tápanyagrészt a bélbaktériumok alakítják át bélsárrá, amely a szigmabélben gyűlik össze, majd áthalad a végbélen, és a végbélnyíláson keresztül székletként kiürül. A székelés szabályos ritmusa egyénenként változó, a napi kétszeri, ill. a kétnaponként egyszeri székletürítés között ingadozik. Az orvostudomány a betegek székletének vizsgálati eredményeiből sok hasznos információhoz jut. Így a hasmenés, a véres vagy fekete, agyagszínű vagy habzó, kemény vagy világos széklet megannyi hasznos adalék a diagnózis felállításához.

A végbélnyílás és a végbél betegségeinek diagnosztizálásához az orvos először árulkodó elváltozások után kutatva megtekinti a végbélnyílás körüli bőrterületet. Kesztyűs ujjal betapint a végbélbe, majd egy rövid, merev vizsgálóeszközzel (anoszkóp) bele is néz a végbélbe. A szigmoidoszkóp egy hosszabb, hajlékony cső, amivel a vastagbél alsó, akár 60 centiméteres szakasza is megvizsgálható. A vizsgálatok előtt tisztító beöntést is alkalmazhatnak. Ezek a vizsgálatok, bár nem járnak különösebb fájdalommal, a beteg számára általában nagyon kellemetlenek. Nem szabad szégyenkezni, az orvosok és nővérek számára ezek mindennapos feladatok, amikkel fontos információt szerezhetnek a beteg állapotáról.

Éjszakánként erős viszketést érzek a végbélnyílásom környékén. Mi az oka? A tüneteket valószínűleg egy élősködő, a cérnagiliszta okozza. Forduljon orvoshoz, a fertőzés gyorsan és hatásosan gyógyítható.

Hogyan ismerhető fel a vastagbélpolip? A polip a vastagbelet bélelő nyálkahártya többnyire jóindulatú daganata. Általában tünetmentes, éppen ezért nehéz diagnosztizálni, hacsak nem végeznek célzott kivizsgálást (betapintás ujjal, vastagbéltükrözés, szövettani vizsgálat stb.). Ha a végbél vagy a végbélnyílás tájéka érzékeny, ha végbélvérzésben vagy hasmenésben szenved a beteg, vagy gyakori székletürítési ingerei vannak anélkül, hogy széklete lenne, esetleg erős fájdalmai székeléskor, egy vagy több polip jelenléte gyanítható, de csak a vastagbél tükrözéses vizsgálata erősítheti meg e feltételezést.

Mi okozza a pilonidális betegséget és kiket veszélyeztet? Olyan fertőzés, mely a farpofák közti redő felső részén egy szőrszál okozta bőrsérülésből alakul ki, általában fehér, fiatal, szőrös férfiakon. A fertőzés helyén tályog alakulhat ki, amit rendszerint fel kell tárni és le kell csapolni. A pilonidális tömlő pedig idült, váladékozó seb, amit műtéttel távolítanak el.

Az aranyér a végbél körüli vénás hálózat visszérbetegsége, vénatágulata. A tágult vénákon gyakran alakul ki gyulladás, vérzés, ez utóbbi az alig észrevehetőtől az akár transzfúziót igénylő, heves vérzésig terjedhet. A végbélfájdalom, a viszketés, a nedvedzés és váladékozás szintén jellegzetes tünetei a betegségnek.

Civilizációs ártalom

Télen a mozgásszegény életmód és a rostban szegény táplálkozás különösen fokozzák az aranyér kialakulásának lehetőségét, holott ez a probléma népbetegségnek számít Magyarországon: 40 év felett minden második embert érint, s a fiatalabb nemzedékek tagjai közül is sokan szenvednek tőle. Bár a betegség kialakulásában az öröklött hajlam is közre játszik, és az előrehaladott terhesség idején valamint szülés után is gyakran előfordul, legtöbbször a civilizációs betegségek - egészségtelen táplálkozás, ülőmunkából származó krónikus székrekedés, súlyproblémák, mozgásszegény életmód - állnak a háttérben. Az aranyér enyhébb formáját rostdús ételekkel, megfelelő tisztálkodással, kenőcsökkel és székletlágyítókkal lehet kezelni.

Helyes táplálkozással elkerülhető Kellő odafigyeléssel elkerülhetjük azokat a kockázati tényezőket, amelyek az aranyér kialakulásához vezetnek. Már kisgyermekkorban érdemes ezzel foglalkozni, különösen azon szülők gyermekeinél, akiknek aranyerük van, hiszen a betegség öröklődhet. Figyeljünk oda gyermekünk étkezésére: a rendszeres és egészséges táplálkozás elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez és székletürítéshez. Minderre természetesen felnőtt korban is tekintettel kell lennünk: a helyesen összeállított étrenddel és az ételek alapos megrágásával is segíthetjük, hogy a széklet megfelelően lágy legyen. Fogyasszunk rostdús ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, müzli- és korpaféléket valamint teljes kiőrlésű gabonát, mert ezek magas rosttartalmuk következtében serkentik a bélműködést. Igyekezzünk legalább napi két liter folyadékot inni.

Higiéniai szabályok

A székletürítés napi ritmusára is érdemes odafigyelni: keljünk kicsit korábban, és némi folyadékfogyasztás után menjünk el vécére. Fontos azonban, hogy ne üljünk túl sokáig a mellékhelyiségben, mert az erős hasprés és a hosszas erőlködés szintén aranyérhez vezethet. Ügyeljünk a higiéniára is: székletürítés után mossuk meg altestünket: ha lehet, használjunk bidét, ha nincs lehetőségünk megmosakodni, érdemes intim- vagy baba-törlőkendő csomagot magunknál tartani. Ne használjunk kemény, durva vécépapírt, mert kidörzsöli a végbéltájékot, ráadásul nem is tisztít rendesen.

Kezdődő panaszok esetén enyhíthet a gondon a fertőtlenítő és gyulladásgátló kamillás és kálium-permanganátos ülőfürdő. Érdemes a hideg tisztító zuhanyozást is kipróbálni, amely érösszehúzó hatása miatt hasznos lehet. A rendszeres mozgás szintén segít a renyhe bélműködésen. Ugyanakkor nem mindegy, hogy mit sportolunk, ugyanis az erős hasprést igénylő fizikai erőfeszítés - pl. a súlyemelés - is rizikótényező. Ha otthoni kezeléssel, kúpokkal, ülőfürdőkkel 14 nap alatt nem múlnak el a tünetek, ajánlatos orvoshoz fordulni. Amennyiben vérzés jelentkezik, azonnal fel kell keresni az orvost.

A széklet lágyításában kiváló eredményt érhetünk el a reklámokból jól ismert, a patikákban vény nélkül kapható speciális cseppel, amely hatékonyan szünteti meg a székrekedést. Ennek oka a gyógyszer kettős hatásában rejlik: egyrészt mozgásra serkenti a vastagbél izomzatát, másrészt csökkenti a víz visszaszívását a vastagbélből, ezáltal puhítja a székletet és növeli annak mennyiségét. Emellett kíméletes is, hatóanyaga ugyanis a vastagbélbe jutva a bélflóra hatására aktiválódik, ezért nem fejt ki a gyomor- és a bélrendszer első szakaszán hatást, nem terheli a szervezetet feleslegesen, és nem befolyásolja más gyógyszerek felszívódását.