A lakosság kilencvenöt százaléka továbbra is gyógyszertárban vásárolja meg a szükséges medicinákat , még akkor is, ha a termék nem vényköteles, és akár a benzinkúton beszerezhető – derült ki a Szonda Ipsos felméréséből.

A vény nélkül kapható termékek piaca – a 2006-ban elfogadott gyógyszerellátásról szóló törvény hatására, amelynek köszönhetően lehetővé vált a recept nélkül kapható gyógyszerek patikán kívüli árusítása – átalakult az elmúlt években. Szintén változást hozott a Cafeteria-rendszer terjedésével egyre inkább előtérbe kerülő egészségpénztári tagság. Az egészségpénztáron keresztül lehetőség nyílik többek között gyógyszerek vásárlására is. Mivel a pénztárhoz befizetett összegek után adókedvezmények járnak, ez egyre népszerűbb a lakosság körében. A Szonda Ipsos arra kereste a választ, hogy a piacon bekövetkezett változások hatottak-e valamilyen formában a vásárlókra.


A felnőtt lakosság 95%-a ma is gyógyszertárban vásárolja meg a nem vényköteles készítményeket, de egy részük nyitott az alternatív megoldásokra is, melyek közül a legjellemzőbb a készítmények drogériában történő beszerzése (37%), a hipermarketet a lakosság 12%-a, a benzinkutakat pedig 7%-uk választja.. Érdekes megállapítás, hogy minél több gyermek van egy családban, annál szívesebben vásárolnak ilyen termékeket drogériában, valószínűleg a praktikum okán. Annak ellenére, hogy a többgyermekes szegmens az átlagosnál nagyobb százalékban jelenik meg a gyógyszertáron kívüli értékesítési csatornában, ez a réteg is leginkább a patikákat választja. A felnőtt lakosság nagyobb részének (63%) fontos a gyógyszertári környezet, 40%-uk kizárólag a patikában történő vásárláshoz ragaszkodik vény nélkül kapható termékek esetén is, jellemzően nők, az idősebb korosztályhoz tartozók, alacsony státuszúak. A férfiak, a fiatalabb korosztály tagjai, a gyermektelenek és a magas státuszúak számára kevésbé számít, hol vásárol, mert nincs szüksége gyógyszerész jelenlétére gyógyszerek vásárlása esetén.

A vásárlást vizsgálva megállapítható, hogy az értékesítési csatornák körének bővítése nem hatott a fogyasztókra. A patikán kívüli árusítás mindössze a lakosság 3%-ánál jelentett változást, leginkább a magas státuszú, budapesti, 30 éves kor alatti férfiak esetében – állítja a közvélemény-kutató intézet.