Az éhező család tragédiája ráirányította a
figyelmet, mennyire naivak vagyunk. Hétköznapjainkat átszövik a
különböző téveszmék és áltudományok, amelyek egyetlen közös jellemzője,
hogy nagyon kényelmes hinni bennük. Viszont éppen emiatt veszélyesek.
A böjtölésbe belehalt asszonnyal kapcsolatban a legerősebben az a hír
tartotta magát, hogy a família fényevő volt. Azok, akik ebben hisznek,
állítják, hogy nincs szükségük ételre, mivel ők a fény energiájából
táplálkoznak. A fényevőtanok hirdetői szerint a legfontosabb
táplálkozási szerv nem a gyomor, hanem a tüdő. Sokan persze mosolyognak
ezen, ám vannak, akik számára ez hihető. Mint ahogy a védőoltás
elutasítása is egyes szülők számára hozzátartozik a természetes életmód
követelményeihez. Három évvel ezelőtt egy vámosszabadi házaspár
állította, hogy tudnak ők a kötelező vakcinák helyett más gyógymódot
is, s csak a tisztiorvosi feljelentés hatására engedték beoltani
négyéves kislányukat.
A gyerekek Magyarországon egyébként is ki vannak szolgáltatva
szüleik meggyőződésének. A Jehova Tanúi vallási közösség tagjai például
elutasítják a vérátömlesztést, s ez ellen az orvosok semmit sem
tehetnek. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára elmondta: nem
tartják számon az ilyen eseteket, de ha a szülők aláírják az ilyenkor
szükséges nyilatkozatot, a felelősség már nem is a gyógyítóké. Arra a
felvetésre, hogy egy életmentő beavatkozás elmulasztása nem
ellenkezik-e a hippokratészi esküvel, a főtitkár azt felelte: a törvény
betűje kötelezőbb érvényű a fogadalomnál. Ezért ha egy orvos a szülők
hivatalos formában jelzett tiltása ellenére cselekszik, vét az
egészségügyi szabályok ellen.
Természetesen veszélyes eszméket nem csak hitbéli meggyőződésből
lehet meríteni. A betegek reménykedése is képes arra, hogy hihetővé
tegye a bizonyíthatatlant. Az újságokban ezekben a napokban is hirdetik
azt a karkötőt, amely állítólag minden fájdalmat megszüntet, az
interneten pedig egy amerikai üzletembertől lehet rendelni
diklór-acetátot, amelyet sokan daganatsorvasztó rákellenes csodaszernek
tartanak. Tudósok hiába állítják, hogy a kérdéses hatóanyag a beteg
sejtekhez el sem jut, mivel szabad savként megreked a gyomorban, s
ráadásul idegkárosodást is okozhat, mégis reménykedők ezrei rendeltek
már belőle.
A hiszékenység fő motivációja természetesen a kétségbeesés, ám
Bencze Gyula, a Tényeket Tisztelők Társaságának alapító alelnöke
állítja: a magyar oktatás és ismeretterjesztés hiányosságai is
közrejátszanak abban, hogy szinte nincs olyan butaság, amely meg ne
találná célközönségét. „Sok ember nem képes kritikusan gondolkodni –
jelentette ki. – Pedig ahhoz, hogy felismerjük a lehetetlent, még csak
tudományos előképzettség sem kell. A különböző sarlatánok persze
tudják, hogy az emberek mit akarnak hallani, s képesek arra, hogy a
legnagyobb sületlenségeket is megmagyarázzák. Engem például az bosszant
a legjobban, ha valaki azzal magyarázza a sikertelenségét, hogy az
illető nem hisz a módszerben. Ki hallott már olyanról, hogy egy műszaki
üzletben azt mondják egy rádióra, azért nem működik, mert a vevő nem
hisz benne?!”
A hiszékenyek is egy piaci réteget képviselnek. A különböző
ezoterikus szolgáltatások ideológiai máza mögött ugyanis szinte mindig
ott lapul az anyagi haszonszerzés szándéka. Nagy divat például a
földsugárzások feltérképezése. A „szakember” a csak általa ismert
szerkentyűvel végigjárja a lakást, s 10–15 ezer forintért megmondja,
melyik bútort hová kell tenni. Härtlein Károly fizikus szerint a
különböző hiedelmek megerősödésében a média is hibás. „Az még hagyján,
hogy egy kereskedelmi televízióban arról beszélnek, idegen nők
melleinek nézegetésétől harmonizálódik a férfiak szívműködése, de az
mégiscsak elképesztő, hogy a közszolgálati médiumok is népszerűsítik az
áltudományokat. A Magyar Rádió éjszakai műsorai között például sokáig
volt egy ezoterikus adás, amelyben egy önjelölt csodaguru azt
nyilatkozta, hogy ő az emberek hangjából képes betegséget
diagnosztizálni, s ha ezt a felvételt megfelelő zenével vegyíti, akkor
az gyógyító hatású is lehet. Ha ezt valaki elhiszi, s emiatt nem megy
orvoshoz, akkor ez borzasztó veszélyes. Sokan persze tudják, hogy amit
hallanak, az túl van a hihetőség határán, de mi magyarok már csak
olyanok vagyunk, hogy hiszünk a kiskapukban. Az élet tele van
ilyenekkel, gondolják sokan, miért ne lehetne a tudomány falán is
egy-kettő?” (Dián Tamás)
Forrás: VG
|