Az emberek sokkal jobban vonzódnak a saját dolgaikhoz, összevetve hasonló, de nem saját tárgyakkal. Ez a jelenség, amit „elköteleződési effektusnak” is neveznek, azt jelenti, hogy az emberek sokkal magasabbra értékelik azokat a javakat, melyeket birtokolnak. Ez ellentmond a racionális választási teóriának, mely szerint a tulajdonjog nem érintené a preferenciáinkat. „Míg az „elköteleződési effektus” szabályszerűen és határozottan jelenik meg természetes és laboratóriumi körülmények között is, a mögöttes mechanizmusok tisztázatlanok maradnak” – nyilatkozta a szerző, Dr. Brian Knuston, a Stanford Egyetemről.

Dr. Kunston munkatársaival eseménykapcsolt funkcionális MRI (mágneses rezonanciás képalkotó) vizsgálatot használt a páciensek agyának letérképezéséhez, mialatt ők különböző feladatokkal foglalták el magukat, amit az „elköteleződési hatás” felderítéséhez terveztek. A páciensek azt a feladatot kapták, hogy vásároljanak bizonyos termékeket, adjanak el olyan termékeket, melyeket a kísérlet előtt adtak nekik, és válasszanak még egyéb termékek és a pénz között.

A kutatók három lényeges agyterületre fókuszáltak: az accumbens agyidegmagra, ami a termékpreferencia és az anyagi nyereség előrejelzéséhez kapcsolódik, az insulára, ami az anyagi veszteséghez kapcsolódik, és a középső prefrontális agykéregre, aminek az anyagi nyereség előrejelzésének napra készségét tulajdonítják.

A pácienseknél nagyobb accumbens magi aktivációt találtak, amikor kedvelt termékek vásárlását és eladását bonyolították. Ellenben a középső prefrontális agykéreg aktivációja negatívan korrelált az árral vásárlás alatt, eladás alatt pedig pozitívan. Érdekes módon a jobb oldali insuláris aktiváció a preferált termékekkel kapcsolatban egyéni különbségeket mutatott az „elköteleződési hatás”-ra való érzékenység szerint.

Összefoglalva az mondható, hogy ezek az eredmények azt mutatják, hogy az „elköteleződési effektust” nem a birtoklásainkhoz való fokozott vonzódás adja, hanem a tulajdonjog érzése növeli a kedvelt tárgyakkal kapcsolatos, esetlegesen kiemelkedő veszteség értéket. „ Felfedezésünk azt a mechanizmust támasztja alá, ami a birtoklásaink elvesztésétől való idegenkedéssel kapcsolatos a tárgy eladásakor, valamint szemlélteti, hogy az idegtudományi módszerek előremozdíthatják a gazdasági szemléletet, nemcsak azzal, hogy lerombolják a jelenleg elfogadott nézeteket, mint például a választást, hanem alkotóelemeire bontják, mint nyereség és veszteség megérzés, és azt is meghatározzák, hogy ezek a komponensek mikor számítanak” – állapította meg Dr. Knutson.

[Forrás: OrientPress/medipress.hu]