Dietetikus receptre? Svájcban ez is előfordulhat, mivel ha a páciens betegsége megkívánja, az orvosa táplálkozási szakértőhöz utalja be. Magyarországon a dietetikus szakma és a dietoterápia (táplálásterápia) a színvonalas képzés és a nemzetközi elismerés ellenére még nem tölti be a neki járó szerepét az egészségügyben.

2005-ben a hazai kórházakban egy dietetikusra átlagosan 130 beteg jutott, két évvel később ez a szám 171-re nőtt. Bár a 2007-es egészségpolitikai döntések hoztak változásokat, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felmérése alapján a dietetikusok munkája még mindig nem vált a betegellátás szerves részévé. A Szövetség szeretné elérni a dietetikusok finanszírozott tevékenységét az egészségügy valamennyi szintjén.

Régen három alapgyógyítási módszert ismertek: a dietetikát, a sebészetet és a gyógyszerészetet. Ma a két utóbbi mellett a táplálkozástudomány háttérbe szorult, pedig ugyanúgy léteznek olyan betegségek, amelyeknél a diéta akár kizárólagos gyógymód lehet illetve az egyéb terápiák mellett hozzájárul a kezelés sikeréhez.
A dietetikus alkalmazása és a dietoterápia költség-hatékony megoldást jelent az állam számára. Hiszen a helyesen táplált beteg gyógyulása gyorsabb ütemben történhet, a szaktanácsadás után, a kórházat elhagyva, a táplálkozásról tanultakat alkalmazva a továbbiakban is „kezelheti” magát a megfelelő étrenddel. A dietetika szempontjából a betegségeket három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a betegségek, amikre a diéta az egyetlen kezelési mód (lisztérzékenység, egyes hiánybetegségek, anyagcserezavarok, stb.), vannak olyan kórképek, ahol a dietoterápia a kezelés elengedhetetlen része (cukorbetegség, vesebetegségek, daganatok, stb.). Kiegészítő kezelésként alkalmazzák a táplálásterápiát a májbetegségek, bőrbetegségek, sebek, szemészeti elváltozások, stb. gyógyításában.
A klinikai dietetikusok gyógyításban betöltött szerepe a beteg állapotától függően lehet meghatározó vagy kiegészítő. A táplálkozási szakemberek szakosodhatnak is, létezik például onkológiai, élelmezésvezető dietetikus.

A dietetikus szakma másik költség-hatékony oldala a prevenció. A megelőzéssel foglalkozó dietetikusok a néptáplálkozási, epidemiológiai vizsgálatokban vesznek részt, befolyással bírnak az élelmiszeripari termékfejlesztésekre és az óvodás korban megkezdett egészségnevelés tematikájára is. Több korábbi vizsgálatból kiderült, hogy hosszú távon a megelőzés olcsóbb, mint a terápia, és a betegek gyógyulásában fontos szerepet játszik a helyes étrend. Egy Olaszországban elvégzett kutatás azt mutatja, hogy a túlsúlyos, elhízott betegek lényegesen több gyógyszert fogyasztanak, mint a normál testsúlyúak, Németországban pedig a cukorbeteg gyermekek számának növekedése hívta fel a figyelmet a helytelen táplálkozás veszélyeire. Egy elhízott olasz beteg gyógyszerei évente átszámolva átlagosan 90 000 Ft-ba kerülnek, míg egy túlsúlyos diabeteszes német gyermek kezelése átlag 2,2 millió forintot jelent Németországnak.

Az MDOSZ azt szorgalmazza, hogy a dietetikusok munkája az értékének megfelelő helyre kerüljön mind a kórházak, a szakellátás, az alapellátás illetve a megelőzés szintjén.

A jelenlegi körülmények között Magyarországon a dietetikusnak gyakorta nincs lehetősége részt venni az orvosi viziteken, személyes kapcsolatot kialakítani a betegekkel, pedig a kórházakban a páciensek több mint 50 százaléka valamilyen diétára szorul. A 2003/3-as európai miniszterek tanácsának rendelete kimondja, hogy a táplálkozási rizikót szűrni kell minden kórházba kerülő betegnél. Ez a gyakorlatban sokszor egy-két percig tartó szűrést jelent, ahol az illetékes szakember (ápoló, orvos) annyit tud megállapítani, hogy szükség van-e táplálásterápiára.
A dietetikus szakmai tevékenységének finanszírozása sem a kórházakban, sem a szakellátásban, sem az alapellátásban nem megoldott. Emiatt a táplálkozási szakember plusz költséget jelent az egészségügy minden szintjén. A Skandináv államokban és Angliában a kórházi élelmezést a dietetikusok felügyelik, biztosítva a folyamatos minőségi betegétkeztetést. A briteknél tíz háziorvoshoz tartozik egy dietetikus, aki rendelőnként rendszeresen hetente 2-3 alkalommal tart tanácsadást. A dietetikai szakellátás a szakrendelőkben sem megoldott, míg például a gyógytornászok tevékenysége OEP által finanszírozott, a dietetikusoké nem.

[Forrás: OrientPress/MDOSZ]