Radiokarbonos kormeghatározás segítségével amerikai kutatók rájöttek, hogy a zsírsejtek-függetlenül attól, hogy az illető sovány vagy túlsúlyos-az ember tinédzser korában alakulnak ki, és számuk onnantól már nem változik jelentősen. A testsúlyban később jelentkező változások már nem az új zsírsejteknek, hanem a már meglévő sejtek növekedésének tulajdoníthatók.

Ezen új eredmények fényében a kutatók új elhízás elleni szereket hozhatnak létre, így a túlsúllyal szorosan összefüggésbe hozható betegségekkel - magas vérnyomás, cukorbetegség - is hatékonyabban vehetik fel a harcot.

Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium és más nemzetközi kutatóintézetek összefogásával végzett kutatás során a tudósok radiokarbonos kormeghatározással vizsgálták az emberi DNS-t, így fedezték fel, hogy a zsírsejtek száma még nagy súlyvesztés után is konstans marad, ezért valószínű, hogy az, hogy mennyi zsírsejt található a szervezetünkben, már gyermek- illetve kamaszkorban eldől.

A radiokarbonos eredetvizsgálatot általában régészek és paleontológusok alkalmazzák a leletek korának meghatározására. A radiokarbon, vagy karbon-14 a kozmikus sugarak, és a légkör kölcsönhatásainak következtében jön létre, és igen kis mennyiségben az atmoszférában és az ételben is kimutatható. A radiokarbon koncentráció közel azonos volt az utóbbi 4000 év során, azonban az 1950 és 1963 között végzett nukleáris kísérletek következtében jelentősen megváltozott.

A mostani kutatás során a tudósok a DNS karbon-14 felvételével vizsgálták a zsírsejtek kialakulását és növekedését. A vizsgálatok szerint évente mindössze a zsírsejtek 10 százaléka cserélődik ki, függetlenül a kortól és testsúlytól. 'Vizsgálataink szerint a zsírsejtek mennyisége a tinédzserkor után nem változik jelentősen - nyilatkozta Dr. Bruce Buchholz, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársa - A zsírsejtek azonban képesek a növekedésre, így térfogatuk is megnőhet, és ez okozza az elhízást.'

A kóros elhízás mostanra jelentős közegészségügyi problémává nőtte ki magát világszerte. Az elhízás következtében ugyanis jelentősen megnőhet az olyan súlyos betegségek kialakulásának esélye, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a különböző kardiovaszkuláris betegségek.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint a 70'-es évek eleje óta egyre gyakoribbak a kórosan túlsúlyos esetek. A 20-76 éves korosztályban az elhízás aránya 25 év alatt 15 százalékról (1976-80-as adat) 32.9 százalékra (2003-04-es adat) növekedett.

'Kutatásunk tanulsága szerint az elhízott embereknek a fogyás után is vigyázniuk kell rá, hogy mit esznek, hiszen a zsírsejtjeik továbbra is képesek több zsír elraktározására' - nyilatkozta Dr. Buchholz. Az elhízás leggyakrabban a szervezet energia-egyensúlyának megbomlása miatt alakul ki - azaz túl sok kalóriát fogyasztunk, miközben túlzottan keveset mozgunk. A testsúly azonban genetikai, metabolikus, viselkedési, környezeti kulturális és szocioekonomikus tényezők együttes hatásából jön létre. 'Az új ismeretek fényében eddig ismeretlen módszereket dolgozhatunk ki az elhízás és a túlsúly következtében létrejövő betegségek ellen' - nyilatkozta Dr. Buchholz.