Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa június végén közleményben nyilvánosságra hozta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) megszüntetése kapcsán tett főbb megállapításait. A tárca külső szakértők bevonásával tanulmányozta az ombudsmani jelentést, külön figyelmet fordítva az ombudsman által megfogalmazott ajánlásokra. 

Ezek eredményét az egészségügyi miniszter megküldte az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Tekintettel azonban arra, hogy az országgyűlési biztos álláspontját a nyilvánosság előtt is megfogalmazta, szükségesnek tartjuk, hogy annak főbb állításaira a tárca is reagáljon - olvasható az EüM közleményében.

1. A közlemény hiányolja „a nagyhírű OPNI bezárásának valódi indokait”.

A bezárás indokai a döntés előkészítése óta nyilvánosak:

a. Az állam felelőssége a pszichiátriai járó- és fekvőbeteg-szakellátás biztosítása a betegek számára, ez azonban nem egyetlen intézmény működését, hanem megfelelő intézményhálózat megteremtését jelenti. A korszerű, modern pszichiátriai ellátásszemlélet kialakulásával az intézményhálózat is átalakult. A hangsúly áthelyeződött a nagy pszichiátriai kórházak helyett az általános kórházakba integrálódott pszichiátriai osztályokra. A nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a nagy „elmegyógyintézetek” fokozzák a megbélyegzés veszélyét és nagyobb az esélye a betegekkel szembeni különféle visszaéléseknek is.

b. Az OPNI elhelyezésére szolgáló épületek állaga már a hatvanas évek végére leromlott, a működést veszélyeztető mértékben. Az épület teljes rekonstrukciójára lett volna szükség, ez a legóvatosabb becslések szerint is 10-12 milliárd forintba került volna, amit a tárca közgazdasági szempontból irracionális megoldásként értékelt, tekintve, hogy az épület üzemeltetése a továbbiakban is rendkívüli költségigényekkel járt volna. A tárca által választott megoldással az Egészségügyi Minisztérium országos szinten 3 milliárd forintot használt fel a pszichiátriai tevékenységek befogadásához szükséges feltételek kialakítására. A ráfordítás eredményeként ugyanakkor nem csak egy, hanem valamennyi érintett intézményben sikerült javítani a betegellátás feltételeit.

2. A közlemény szerint „jelentős számban kerültek ki ellátás nélkül maradó betegek”, „akik elbocsátásuk után rövid időn belül, romló állapotuk következtében az utcán kötnek ki, növelve a hajléktalanok számát”, s akik miatt „nő a pszichiátriai betegek által elkövetett bűncselekmények száma”.

Az OPNI megszüntetéséből adódóan egyetlen beteg sem maradt ellátatlanul. A betegek ellátása még az átmeneti időszakban is a szakmai szabályok szerint, a jogszabályban meghatározott módon történt. Az OEP valamennyi 2007. április 1. napján az OPNI-ban ellátott kezelt esetében „betegút-követést” folytatott és megállapította, hogy a betegek ellátásban részesültek a továbbiakban is. A betegellátás az átmeneti időszakban is a törvényi előírásoknak megfelelően történt, a betegek gyógykezelése és hazabocsátása is felelős orvosi döntésen alapult. Az OEP tételesen megvizsgálta a 2005-től 2007-ig tartó időszak gyógyszerfelhasználásának adatait is. Az erről készült jelentésből megállapítható, hogy a 2005-2007-ben rendszeres antipszichotikus terápiában részesülő betegek gyógyszerforgalmi és betegforgalmi adatainak vizsgálata nem talált tendenciaszerű változást sem a betegek számában, sem a vizsgált betegcsoport összetételében, így az állításokat nem tartjuk magalapozottnak.

3. A közlemény szerint ellátási hiányosságok alakultak ki (pl. stroke-ellátás, drogellátás Budán, serdülők akut pszichiátriai ellátása stb.).

A főváros lakossága egészségügyi ellátásának megszervezésében nem az a legfontosabb körülmény, hogy a beteg Pesten, vagy Budán lakik, sokkal inkább az, hogy a főváros egész területén elérhető legyen az adekvát ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató. Ha egy speciális ellátást Budára telepítünk, akkor joggal merülhet fel, hogy a pestieknek nem megfelelő az ellátása és viszont. Ezért nem ennek kell a vezérlő elvnek lennie, hanem annak, hogy az ellátás magas színvonalon és megfelelő szervezettséggel álljon rendelkezésre Budapest lakossága számára. A stroke-ellátást magas színvonalon és az akut idegsebészeti beavatkozásokat is biztosítva alakították ki az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. A korszerű, megfelelő színvonalú stroke-ellátás a szakmai protokollban foglaltaknak megfelelően magában foglalja a szükséges diagnosztika, kardiológia és belgyógyászat szakmai háttér egyidejű biztosítását is. E tekintetben az OPNI ellátása csak 2006. évben egészült ki diagnosztikai háttérrel, s a kardiológiai szakellátási feltétel mindvégig hiányzott.

Az OPNI–ban működő drogbeteg-ellátás a rendelkezésre álló kapacitásainak csupán 24 százalékát tudta kihasználni. E funkciót a Nyírő Gyula Kórház vette át feladatátadási szerződéssel 2007. decemberében. A jelenleg kihasználatlan kapacitásokra a tárca pályázatot tervez kiírni, és a pályázat nyerteseivel feladatátadási szerződést kötni.

A serdülők fővárosban történő akut pszichiátriai ellátásának kapacitásait feladatátadási szerződéssel a Heim Pál Kórháznak adták át.

4. A közlemény kifogásolja, hogy az intézmény megszűnésével komoly tudományos értékek (módszertani központ,magas szintű oktatási és kutatási központ,prion-program, a könyvtár, a Lipót Múzeum) kerültek veszélybe.

A módszertani központ: „mentális egészségközpont” kérdéskörben a Lelki Egészség Operatív Program megalkotásának részeként a tárca jelenleg – a szakma képviselőinek széles körű bevonásával – alakítja ki álláspontját.

A pszichológusképzést a Semmelweis Egyetem vette át. A szakemberek oktatását és képzését a négy egyetem, illetve a hozzájuk tartozó klinikák biztosítani tudják. A Prion-program átkerült a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetébe. A könyvtár végleges elhelyezésére az állomány pontos áttekintését, leltározását követően kerül sor a lehetőségek gondos mérlegelésével. A Lipóti múzeum megfelelő elhelyezése érdekében a tárca az MTA új elnökével folytatni kívánja a tárgyalásokat. Az eddigi egyeztetéseken a tárca mindvégig annak érdekében tárgyalt, hogy a múzeum látogatható legyen.

Összegzés:

Az OPNI megszüntetése, maga a döntés, és az ehhez kapcsolódó folyamatok (a betegellátás biztosítása, a funkciók átadása stb.) is, kezdettől fogva a közérdeklődés középpontjában álltak, ilyen módon végig a nyilvánosság előtt, erős társadalmi kontroll alatt zajlottak le. A tárca, átérezve a döntés súlyát, kezdettől fogva a pontos törvényi szabályozást, és az átlátható feladat végrehajtást alkalmazta. A problémák hatékonyabb kezelése, és az ellenőrzés erősítése érdekében nevezett ki miniszteri biztost a megszüntetés levezénylésére. Minden olyan alkalommal, amikor az eljárással kapcsolatban kétségek merültek fel, a tárca, illetve a kapcsolódó intézményei (OEP, ÁNTSZ), különös figyelemmel vizsgálták a felvetődő problémákat.

A tárca továbbra is nyitott minden kérdés objektív, és szakmailag megalapozott megvitatására.