Két formája ismeretes, a toxikus irritatív dermatitis és az allergiás kontakt dermatitis.

Toxikus irritatív dermatitis esetén valamilyen irritatív anyag a bőrön akut gyulladást hoz létre (kémiai anyagok, kozmetikumok), ami úgy nyilvánul meg, hogy a bőr élénkvörös, meleg tapintatú lesz, az ödéma következtében a bőr feszül, felszíne fényes. A nagyfokú gyulladás következtében hólyagok, nedvezés alakul ki, hámlás jelentkezik, égő, viszkető érzés kíséretében. Nagyon fontos a gondos anamnézis, mert amennyiben nem sikerül meghatározni és elkerülni az irritációt okozó anyagot, a folyamat krónikussá válhat. Számtalan olyan anyag van, amelyek kiválthatnak allergiát. Például a háztartásokban is gyakran előforduló, széles körben használt vegyi anyagok, fémek, ételadalékok is okozhatnak toxikus irritatív dermatitist, mint például a fémtárgyakban előforduló nikkel, a ragasztókban, tisztító és tisztálkodó szerekben, kozmetikumokban alkalmazott vegyi anyagok, a többek között a cementben megtalálható króm, a gumi alkotórészei, vagy a számos étel-italban jelen lévő perubalzsam, festék- és illatanyagok. Gyakori használat során még a legkímélőbb szappanok, mosószerek, valamint bizonyos fémek is irritálhatják a bőrt. Az ismételt, gyakori érintkezés (akár víz esetében is) kiszárítja és izgatja a bőrt. Az erős irritáló hatású szerek, mint a savak, lúgok (pl.: lefolyó-tisztítószerek) és szerves oldószerek (pl.: a körömlakklemosóban lévő aceton) néhány perc alatt súlyos bőrelváltozásokat okozhatnak.

Allergiás reakció

Az allergiás reakció esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés (néha esetleg az első néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót, a következő találkozás azonban már 4-24 órán belül viszketést és bőrgyulladást okozhat. Az emberek évekig gond nélkül használhatnak egyes anyagokat, majd hirtelen allergiássá válhatnak rájuk. Még az ekcéma kezelésére használt kenőcsök, krémek és rázókeverékek is okozhatnak ilyen reakciót. A nők kb. 10%-a allergiás a nikkelre, amely a bizsuk okozta ekcéma leggyakoribb oka. Az emberek a munkavégzés során használt bármely anyagtól is ekcémássá válhatnak (foglalkozási ekcéma).

Ha a bőrgyulladást az okozza, hogy a beteg bizonyos anyagoknak a bőrrel való érintkezése után megy a napra, fotoallergiás (fény kiváltotta allergiás) vagy fototoxikus (fény okozta toxikus) kontakt ekcémáról beszélünk. Ezt a következő anyagok okozhatják: fényvédők, borotválkozás utáni szerek, egyes parfümök, antibiotikumok, kátrány és olajok.
Az allergiás reakció csak később jelentkezik, általában 7-10 nappal az allergénnel való érintkezés után. Sokszor éppen emiatt nehéz a kiváltó ok kiderítése. A bőr kivörösödik, megduzzad, majd hólyagocskák jelennek meg, melyek kifakadnak, váladékoznak. A folyamatot heves viszketés kíséri. A tünetek az allergénnel való érintkezés megszűnése után néhány napig még rosszabbodnak. Több hétbe telik, mire a tünetek teljesen megszűnnek. Bár a kontaktekcéma először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet. A tünetek súlyossága változó, az enyhe bőrpírtól a súlyos, hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet.

Mivel a kontakt ekcémának rengeteg kiváltó oka lehet, ezek tisztázása nem mindig egyszerű. Az emberek többsége nem tart számon minden egyes anyagot, amely bőrével érintkezik, pedig a kiütés jelentkezésének helye gyakran fontos támpont a kiváltó ok szempontjából.
Ha az orvos kontakt ekcémára gondol, de a gondos vizsgálat sem utal egyértelműen az okra, rátevési próbát lehet végezni. E vizsgálat során a leggyakrabban kontakt ekcémát okozó anyagokat tartalmazó kis tapaszokat ragasztanak anyagokat tartalmazó kis tapaszokat ragasztanak 2 napra a bőrre, és figyelik, hogy melyik alatt alakul ki bőrgyulladás. Az allergén azonosításához gyakran több "bőrteszt" elvégzésére van szükség. Ennél a vizsgálatnál a gyanúba vett allergének közvetlen érintkezésbe kerülnek a bőrrel, így egy esetleges allergiás reakció kialakulásából következtetni lehet az allergén típusára, illetve a reakció nagyságából ítélve mértékére is.