|
Én legalábbis ezt tapasztaltam. Nézem
a híradót, látom és hallom Magyarország szocialista
miniszterelnök-jelöltjét nyilatkozni és hangosan felnyögök
annál a résznél, amikor az ifjú és ennél minden bizonnyal
azért bölcsebb politikus így szól: „nem-e..." Érzem, ahogy a
fejem kezd vörösödni, a tarkóm megfeszül,miközben arra
gondolok, ha tényleg azt nézzük, nyelvében él a nemzet,akkor mi
már elkezdtünk agonizálni.
Önmagában persze nem a nyelvőrködés
késztetett arra, hogy egy egészségügyi műsor honlapjára
tartalmilag irreleváns cikket írjak, hanem az ifjú kormányfő
jelölt nyugdíjasoknak tartott show műsora, amelyből egy kedélyes
részletet tegnap volt szerencsém látni. A kiváltott fiziológiás
hatás, azaz a vérnyomás emelkedés érzete már ismerős volt, a
feszülő, fájó tarkó, enyhe szédülés, pirosodó arc.
Mesterházy Attila úr ugyanis azt a
minden bizonnyal valóságosan is lejátszódott dialógust
ecsetelgette a szörnyülködő nyugdíjasoknak, amely akkor történt
meg, amikor édesapját kocsival vitte sérvműtétre. A
beszámoló szerint a kedves Mesterházy apuka azon aggódott, mi
lesz, ha ő egy „jobbos" orvos kezébe kerül...
Az orvos, de az egész egészségügyi
társadalmat súlyosan sértő kijelentés miatt Dr. Éger István,
a MOK elnöke ugyan már elegánsan tiltakozott, viszont nyilván
nem reagálhatott úgy, ahogy én szívesen tenném bármelyik orvos
helyében: - Kedves Mesterházy úr, a khm... a jobb vesém,az a
jobbos ...
Egyszerűen nem értem, igaz, nem
vagyok politikus. Szerencsére. Azt nem értem, hogy a remélt
szavazatokért cserében már semmi sem drága? A különböző
elbaltázott egészségpolitikai intézkedések, a degresszív
szabályozásnak köszönhető várólisták kialakulása, a Kende
féle műhiba történetek és politikailag is gerjesztett
„anti-paraszolvencia" hangulat már éppen elég éket vertek
az egészségügyi és a betegtársadalom közé.
Nem elég még a meglevő
bizalmatlanság, a gyanakvó és feszült légkör? Ön szerint,
Mesterházy úr, új színfoltnak a palettán fel kell még kelteni
a betegek politikai indíttatású rettegését is? Csak azért,
hogy a nyugdíjas hangulatát politikailag minél jobban az MSZP
mellé - és a jobboldal ellen - hangolja? Hol a határa a
kampányban a tisztességnek? Nem számít, hogy Pandóra
szelencéjéből mit szabadít ki a frappáns történetének
interpretálásával?
Mesterházy úr: közlöm, hogy én meg
nem szeretnék egy olyan Magyarországon élni, ahol a beteg immár
nem csak azért fog aggódni, hogyan sikerül az operációja, meg
fog-e gyógyulni, hanem ezen felül még ilyeneken is töri majd a
fejét: „Az a fiatal tanársegéd, aki operálni fog, biztos
jobboldali és azt gondolja rólam,mert én nyugdíjas vagyok, akkor
valószínű MSZP szavazó; és lehet, hogy majd emiatt... jobb
volna ahhoz az öreg professzorhoz kerülni, róla tudom,hogy ő
régi szoci..."
Süsü, a sárkány c. mese egyik dala
jut az eszembe arról, amit folytatnak napjaink Magyarországán:
„Rettegj, félj és borzadj!" - csak ami a Süsüben vicces, az
a hétköznapi életben elvileg megengedhetetlen volna.
De minden esetre tisztességtelen.
Szekszárdi Miklós
|