|
A felgyorsult élet, a rossz táplálkozási
szokások, az elhízás, a mozgáshiány, az ülő életmód, a dohányzás a
szívbetegségek kialakulásához vezethetnek. Az életkilátásokat
jelentősen rontja, ha a beteg a szívrohammal késve érkezik a kórházba.
A kialakuló szívinfarktus további életkilátásainak
javításában igen fontos a panaszok jelentkezése utáni első hat óra. Az
első hat órában ugyanis még lehetőség van olyan beavatkozásra, amivel
megakadályozható, hogy jelentős szívizom-károsodás alakuljon ki, sőt
helyreállítható az elzáródott ér keringése is. Ezt az ér katéteren át
történő tágításával, szükség esetén az ér falát kifeszítő kis üreges
henger, csövecske, úgynevezett stent beültetésével érjük el. Mindez
azonban csak a panasz kezdetét követő hat órán belül végezhető el!
Ezután ugyanis olyan károsodások érik a szívizmot, ami lehetetlenné
teszi a beavatkozást.
Láthatjuk, hogy rajtunk, esetleges szenvedő alanyokon sok múlik nem
csak a betegség megelőzése terén, ám helyes magatartással a betegség
kimenetelét is jótékonyan befolyásolhatjuk.
Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mit kell tennünk, ismernünk kell a
betegség kialakulásának okai mellett azt is, hogy milyen tüneteknél
kell haladéktalanul az orvos segítségét kérnünk.
Életünk során, a kor előrehaladtával az erek falában zsíranyagok
rakódnak le az artériafal piciny sérülései mentén. Ezek a lerakódások
erősen tapadnak az ér falához, és lassan növekszenek. Idővel más
anyagok is rárakódnak, mint például a kalcium, s így a verőerek fala
megkeményedik, "elmeszesedik". Az érelmeszesedés e folyamata az első lépcsőfok a szívinfarktus kialakulásához.
A stressz, a túl zsíros táplálkozás, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az ülő életmód, a rendszertelen életvitel mellett az öregedés során élettanilag is fellépő érelmeszesedés
felgyorsul, s előbb-utóbb az ér belső falára felrakódó mész oly
mértékben szűkíti be az ér nyílását, hogy az oxigén- és tápanyagdús vér
már nem tud akadálytalanul eljutni az általa ellátott szövetekhez,
melyek a vérellátás megakadása miatt elhalnak. A szövetelhalás latin
kifejezője az infarktus.
Mielőtt azonban ez bekövetkezne, már jelez a szervezet, hogy baj van.
Az érszűkület területén, amikor nyugalomban még elegendő a véráramlás,
de a fizikai terhelésre már nem, a fizikai munka hatására mellkasi
fájdalom lép fel. Például lépcsőn járáskor meg kell állni, mert nyomó,
szorító fájdalom jelentkezik a mellkasban, és sokszor a légvétel is
megnehezül. Ez a tünet koszorúér-szűkület jele lehet. Felléphetnek e
tünetek bármilyen fizikai megterheléskor, így futáskor, vagy
erőteljesebb fizikai munka végzése alatt. Ha az ér szűkülete tovább
fokozódik, a véráramlás már kisebb megterhelésre, majd később
nyugalomban sem kielégítő. Ilyenkor egy-két lépés megtételekor, de
pihenéskor is jelentkezhet mellkasi fájdalom. A nyugalmi fájdalmak,
orvosi nyelven anginák felléptére kiváltképp alkalmasak a hajnali órák,
mert a koszorúserek átáramlása ilyenkor a leglassabb. Talán sokunk
hallott már arról, hogy a beteg hajnalban mellkasi fájdalomra ébred,
verejtékezik, fullad. Nem árt tudni, hogy hajnalban sokszor alakul ki szívelégtelenség, szívinfarktus.
A megelőzés módjai
Talán elcsépeltnek tűnik, de a statisztikákat szemlélve nem lehet
eléggé hangsúlyozni az egészséges életvitel fontosságát. A dohányzás
abbahagyása, a zsíros ételek kerülése, az ideális testsúlyra törekvés,
a megfelelő testmozgás, a kiegyensúlyozott élet mind-mind távolabb visz
bennünket e rettegett kórtól.
A betegség kialakulásának fontos rizikótényezője még a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a köszvény,
a magas vérnyomás betegség. Ezt kivédendő, ellenőriztessük évente a
szérumkoleszterin-, triglicerid-, húgysavszintünket, a vércukrot, a
vérnyomást. Kis odafigyeléssel, szemléletváltással mindez könnyen
megvalósítható. Ha napi időbeosztásunkat ésszerűen alakítjuk ki,
belefér egy kis mozgás, az elegendő pihenés, a megfelelő táplálkozás.
Okos időbeosztással mindenre jut idő, s a felesleges stressztől is
megkímélhetjük magunkat.
Ha a tünetek már jelentkeznek.
A legkisebb, gyanús panasz esetén keressük fel orvosunkat. Terhelésre
jelentkező mellkasi nyomó-szorító fájdalom, esetenként ezt kísérő
verejtékezés, nehézlégzés világíthat rá koszorúér-betegségre. Ilyenkor
fontos a részletes kardiológiai átvizsgálás. Ma már a lehetőségek
széles skálájával rendelkezik az orvostudomány a koszorúér-betegségek
diagnosztizálására. Koronária-betegség gyanúja esetén, negatív nyugalmi
EKG-vizsgálatkor fontos elvégezni a terheléses EKG-vizsgálatot,
az egyéb kiegészítő vizsgálatokkal együtt. Fontos tudni azt, hogy egy
nyugalmi EKG-vizsgálattal a koszorúér-betegséget kizárni nem lehet. Az
időben feltárt baj még orvosolható, s így az infarktus számos esetben megelőzhető.
Nagyon fontos, hogy hirtelen fellépő, akár a mellkas bal oldalán, akár
a szegycsont mögött, vagy gyomortájékon jelentkező szorító, és/vagy
nyomó, legalább 10 percig tartó fájdalom, verejtékezés, nehézlégzés,
esetleg halálfélelem jelentkezésekor haladéktalanul hívjunk orvost,
mentőt. Csak azonnali EKG-vizsgálat döntheti el azt, hogy szükség van-e
azonnali beavatkozásra vagy sem.
Az EKG-görbén típusos elváltozással bíró, a panaszok első
megjelenésétől számított 6 órán belüli szívinfarktusos betegek részére
működik olyan akut ügyeleti rendszer, ami biztosítja minden ilyen beteg
számára az azonnal beavatkozás lehetőségét. A sikerhez azonban
szükséges, hogy már az első panaszokat komolyan véve, haladéktalanul
forduljunk orvoshoz. Ne várjunk addig, amíg a baj már csak
gyógyszerekkel befolyásolható, hiszen az elzáródott érben a keringés
akkor már nem állítható vissza, ha az általa ellátott szívizom
végérvényesen elhalt.
| |
Szerző:
Dr. Szirmák Eszter |
|
Forrás: Patikatükör
|
Cikkek, írások 
