|
Hazánkban a halálozási statisztikát a szív-
és érrendszeri betegségek vezetik. Szakértők elsősorban a helytelen
táplálkozási szokásainkat okolják a megbetegedések kiugróan magas száma
miatt
A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai a dohányzás, magas koleszterinszint (>5,2 mmol/l), magas vérnyomás, az elhízás, mozgásszegény életmód, a túlzott alkohol-fogyasztás, a cukorbetegség, stb. A helytelen táplálkozásnak mintegy 30-60% -os szerepet tulajdonítanak a betegség kialakulásában.
A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, gyógyítására, a
szövődmények megelőzésére szolgál a kardioprotektív étrend, melynek
lényege a rizikófaktorok korrigálása, megszűntetése. Amennyiben kísérő-
és társbetegség is fennáll (pl.: magas-vérnyomás, elhízás, cukorbetegség),
azt a diéta összeállításában is figyelembe kell venni. Így például, ha
elhízás tapasztalható, csökkentett energiatartalmú étrend szükséges az elhízás mértékétől, kortól, nemtől, fizikai aktivitástól függően.
Energiát, de miből?
Az étrend zsírtartalma a napi összes energiamennyiség 30% -át ne
haladja meg, ezen belül lényeges a különféle zsírsavak arányának
megoszlása. Az összes táplálkozási tényező közül a telített zsírsavak
fogyasztása emeli legjobban a koleszterinszintet. A civilizált országok
lakosságának telített zsírsav fogyasztása az összenergia-bevitel 15-17%
-a. Amennyiben ezt 10%-ra tudnánk csökkenteni, akkor a hazánkban
becsült 5,7 mmol/l-es átlagos koleszterinszint az ideális szintre
csökkenhetne. A legtöbb telített zsírsav állati eredetű táplálékokban
található, látható és rejtett zsír formájában. Rejtett zsír elsősorban
a sertés-, marha- és a bárányhúsban, valamint a lefölözetlen
tejtermékekben található.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak fő megjelenési formája az olajsav.
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a mediterrán országokban - ahol a
zsiradékfogyasztás jelentős részét az olivaolaj teszi ki -
alacsonyabbak a koleszterinszintek és ritkább a szív- és érrendszeri
betegségek előfordulása. A többszörösen telítetlen zsírsavak, hasonlóan
az egyszeresen telítetlen zsírsavakhoz, jótékonyan csökkentik a
koleszterinszintet. Az omega-6 típusúak fő forrásai a növényi olajok
(pl.: napraforgó-olaj), valamint a növényi olajokból készült
margarinok, míg az omega-3 típusú zsírsavak elsősorban a tengeri
halakban találhatók meg (pl.: makréla, lazac). Az omega-6/omega-3
zsírsav-arány értéke 5-10 között legyen. Vizsgálatok szerint a hetente
kétszer halételt fogyasztók között feleannyi szívhalálozás fordul elő,
mint a halat nem fogyasztók körében.
Helyes arányok
Az étrend koleszterintartalma ne haladja meg a napi 300mg-ot, magas
vérzsírszint esetén 200mg alatt legyen. Élelmi rostból naponta
30-40g-ot fogyasszunk. A vízoldékony rostok (pektin, zabkorpa,
hüvelyesek) fogyasztása több szempontból is előnyös a kardio-protektív
étrendben. Egyrészt csökkenti a koleszterinszintet, másrészt elegendő
folyadék bevitele mellett a rostok megszívják magukat vízzel,
telítettség érzést okozva csökkentik az étvágyat, így fogyókúrában is
jól használhatóak. Az étrend szénhidráttartalma az összes
energiabevitel 50-60%-a legyen, ebből a hozzáadott cukor ne haladja meg
a 10%-ot. Cukorbetegség
fennállásakor a bevitt szénhidrát mennyiségét és minőségét az
energiaigény, fizikai aktivitás, vércukorértékek befolyásolják. Az
étrend fehérjetartalma az összes energia 10-20%-a között legyen. A
nátriumbevitel korlátozása és a vérnyomás csökkenése között egyértelmű
összefüggés mutatható ki. Amennyiben hipertónia nem áll fenn, az
egészséges táplálkozásra vonatkozó nátriumbevitel (2000 mg/nap)
javasolt. Sajnos hazánkban a nátriumbevitel ennek kb. 3-4-szerese, és
ennek kétharmada élelmiszerekből származik. Hipertónia esetén a nátrium
bevitel javasolt korlátozása 1500-2000mg/nap, amely napi 4-5g
konyhasónak felel meg. A nátrium ürítésében fontos szerepe van a
káliumnak, melynek optimális mennyisége 3500mg/nap.
Szívbarát konyha
Próbáljuk a szívkímélő étrend irányelveit szem előtt tartani a nyersanyag-válogatásnál és ételkészítés során egyaránt:
- Rendszeresen,
naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, melyek
rosttartalma csökkenti a koleszterinszintet, a bennük lévő vitaminok
pedig az érfalak épen tartásában játszanak jelentős szerepet.
- Fehérkenyér helyett részesítsük előnyben a rostdúsabb félbarna vagy barnakenyeret.
- Húsok
közül válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmúakat, pl.: csirkemellet,
pulykamellet, vadhúsokat. Húskészítményeknél ne csak a zsír-, hanem a
sótartalmat is vegyük figyelembe.
- Együnk
kevésbé zsíros ételeket. Főzéshez, sütéshez zsír helyett inkább olajat,
margarint használjunk a kedvezőbb zsírsav-összetételük miatt.
- Konyhatechnikai
eljárások közül válasszuk a gőzben főzést, párolást, készítsük
ételeinket fóliában, teflonedényben, fedett cserépedényben,
mikrohullámú sütőben. Kerüljük a bő zsiradékban történő sütést.
Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, sovány tejtermékkel
készített habarás.
- Kevés sóval készítsük ételeinket, utólag ne sózzunk. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kisebb sótartalmúakat.
- Ételeinket lehetőleg ne cukrozzuk, vagy csak nagyon kis mértékben. Kávéba, teába mesterséges édesítőszer tegyünk.
- Fontos
a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (napi 1,5-2 liter), ez
lehet ivóvíz, ásványvíz, természetes zöldség- és gyümölcslevek.
A diéta kedvező hatásait kiegészíthetjük rendszeres testmozgással és a
dohányzás mellőzésével, így a rizikófaktorok csökkentése révén kevesebb
ember idő előtti halálát okozhatják a szív- és érrendszeri betegségek.
Szerző:
Krénné Raáb Katalin Forrás: Patikatükör
|
Cikkek, írások 
