Az SM kialakulásában feltehetõen genetikai ok, esetleg vírusfertõzés is közrejátszik, de ennél nagyobb szerepe van a környezeti tényezõknek. Ritka ugyanis a betegség az Egyenlítõ közelében felnõtt embereknél, sokkal gyakoribb azonban azoknál, akik a mérsékelt égövön töltötték életük elsõ tíz esztendejét.

Az elsõ tünetek többnyire 20 és 40 éves kor között lépnek fel. Az idegrostok mielinhüvelyének károsodása (demielinizáció) az agy és a gerincvelõ bármelyik részén bekövetkezhet, és az érintett területtõl függõ tünetek jelentkeznek. Ha az izmokat ellátó idegpályák mielinhüvelye károsodik, akkor mozgászavarok (motoros tünetek), ha pedig az érzeteket szállító idegpályák, akkor inkább érzészavarok (szenzoros tünetek) jellemzõek.

Gyakran fordul elõ korai tünetként zsibbadás, bizsergés a karban, a lábban, a törzsön és az arcon, a beteg ügyetlenné és erõtlenné válhat. Másoknál szemtünetek (fájdalom, homályos látás, szemideggyulladás, kettõs látás, részleges vakság) regisztrálhatók. Mivel a szimptómák szerteágazóak, változatosak és kiszámíthatatlanok, ráadásul megesik, hogy egyetlen tünetet hosszabb ideig nem követ újabb, igen nehéz az SM korai felismerése, pontos diagnózisa. Jelzésértékû lehet, ha a tünetek meleg idõben, forró zuhany vagy fürdõ, illetve láz és fertõzés hatására fokozódnak.

Az orvostudomány mai felfogása szerint a sclerosis multiplex nem gyógyítható, de a betegség elõrehaladását lassítani, a tüneteket mérsékelni lehet. A természetgyógyászat módszerei is képesek erre.

Étrend
Kutatások szerint azokon a területeken, ahol nagyobb számban fordul elõ az SM, az étrend gazdag állati zsiradékban, telített zsírsavakban. Különösen szembetûnõ, hogy Norvégia szárazföldi területein több az SM-beteg, mint a tengerparton. Az utóbbi övezetben élõk kevesebb állati és tejterméket vesznek magukhoz, viszont sokkal több tengeri halat fogyasztanak. Érdekes az is, hogy Japánban igen kis számban fordul elõ ez a betegség, ugyanakkor tudjuk, hogy a hagyományos japán konyhának fontos alkotórészei a tenger gyümölcsei, a különféle magvak és a szója. Ezekben az ételekben sok a többszörösen telítetlen zsírsav, így az omega-3 zsírsavak. Az utóbbiak hiánya összefüggésbe hozható a mielinhüvely károsodásával. Mindebbõl nyilvánvaló, hogy az SM betegeknek érdemes magukhoz venni omega-3 zsírsavakban gazdag táplálékot, továbbá kiegészíteni azt az omega-6 zsírsavakban ugyancsak bõvelkedõ lenmagolajjal.

Dr. Roy Swank oregoni orvosprofesszor nevéhez fûzõdik a speciális SM-diéta kidolgozása és alkalmazása. Eszerint a beteg korlátozza a telített zsír bevitelét max. napi 10 grammra, fogyasszon naponta 40-50 g többszörösen telítetlen olajat (tilos viszont a margarin, a növényi zsiradék és a hidrogénezett olajok), egyen mindennap egy evõkanálnyi tõkehalmájolajat, fogyasszon hetente legalább 3 alkalommal tengeri halat, és más forrásokból is gondoskodjon a fehérjebevitelrõl (hüvelyesek, gabonafélék, zöldség révén). A bevitt telítetlen zsírsavak hatására az immunrendszer az SM betegek szempontjából kedvezõ módon mûködik: az immunválasz úgy módosul, hogy eközben nem jelentkeznek azok a káros mellékhatások, amelyek az immunrendszer mûködését elnyomó (immunszuppresszor) hatású gyógyszereknél lépnek fel.

Nincs rá klinikai bizonyíték, hogy a gyakori táplálékallergénként ismert glutén és tej fogyasztását is érdemes lenne korlátozni. Ennek ellenére tapasztalatok szerint használ a beteg egészségének, ha sikerül étrendjébõl kiiktatni az allergéneket.

A megfelelõ étrend kialakításakor azt is célszerû figyelembe venni, hogy az SM-betegek nagy részénél valamilyen felszívódási zavar is fennáll. Ha ezekrõl tud a beteg, könnyebb megakadályozni a hiányállapotok kialakulását.

Életmód
A beteg igyekezzen a lehetõ legaktívabb, normális életet élni. Testileg-lelkileg egyaránt jótékony hatású a rendszeres testmozgás, ügyelni kell azonban arra, hogy ne következzen be kimerülés. Egy vizsgálat során heti három alkalommal 40-40 percet gyakoroltak a betegek szobakerékpáron, amelynek karerõsítõ felszerelése is volt. A rendszeres testgyakorlás hatására mind fizikai, mind pszichikai és érzelmi tekintetben mérhetõ javulás következett be. Ügyelni kell arra, hogy a testmozgásnak olyan formáját válasszuk ki, amely nem emeli nagymértékben a test hõmérsékletét. A nyújtó és erõsítõ gyakorlatokat vízben is lehet végezni, és hasznos lehet az úszás – de nem meleg vízben! Az óvatos testedzést csak abban az idõszakban mellõzzük, amikor a tünetek súlyosbodnak. Kerülje a beteg a túl meleg hõmérsékletet, a meleg fürdõt, a napozást és a túlzott fizikai munkát.

Mivel az SM-beteg a bizonytalan tünetek és a kiszámíthatatlan prognózis miatt általában feszült, nyugtalan, könnyen hajlamossá válik a depresszióra, igen fontos a megfelelõ családi, munkahelyi környezet, a megértõ társ és barátok. Mindenképpen javasolt valamilyen lazítási (relaxációs) módszer elsajátítása és rendszeres alkalmazása is.

Gyógynövények
Belsõleg és külsõleg egyaránt használhatnak a gyógynövények. Elsõsorban idegerõsítõ növények jönnek számításba. Citromfû (20 g), galagonyavirág (100 g), levendulavirág (100 g) és szurokfû (100 g) keverékébõl egy evõkanálnyit forrázzunk le 2 dl vízzel, 15 percig hagyjuk állni. Ez egyszeri adag. Az így elkészített teát a beteg délelõtt és délután fogyassza el. (Dr. Nagy Géza)

A gerinc helyi kezelése mind az izmok, mind az idegszálak egészsége szempontjából elõnyös, mert fokozza a vérbõséget. A következõ gyógynövények alkalmasak erre a célra: angyalfû, ánizs, bazsalikom, borókabogyó, borsmenta, csalán, eukaliptusz, édeskömény, fahéj, izsóp, kömény, levendula, majoránna, rozmaring. Olyan olajra vagy krémre van szükség, amely az említett gyógynövények valamelyikének (vagy többnek) a kivonatát tartalmazza. A kenõcsöt a hátgerinc mindkét oldalán körkörös mozgással masszírozzuk be a testbe, alulról felfelé. (Dr. Nagy Géza)

Tapasztalt bioenergetikus és/vagy pránagyógyász ugyancsak javíthat a gerinc energetikai állapotán, ezáltal a beteg közérzetén.

Illóolajok
Aromalámpában párologtatva hasznosak a feszültség- és félelemcsökkentõ illóolajok, például a citromfû, a levendula, az erdei fenyõ, a geránium, a mandarin és a narancs.

A beteg fürdõvizébe érdemes csepegtetni néhány cseppnyi levendula és rozmaring illóolajat. A fürdés 20 percig tartson, lefekvés elõtt.

Reflexológia
Kezelendõ zónák a lábon: vese, mellékvese, húgyvezeték, húgyhólyag, agy, hipofízis, gerinc (végig).

A vesezóna, mivel páros szervrõl van szó, mindkét lábon megtalálható. A talp közepétõl indul, a húgyvezeték zónáján keresztül halad a belsõ boka irányába, a húgyhólyagzóna felé, és ebben az irányban kell masszírozni is. A mellékvesezónát mindkét lábon közvetlenül a vesezóna felett, de mélyebben találjuk meg.

Az agy zónájának kezeléséhez a nagyujj begyét, a talp felõli párnás részét, valamint a második ujj felé esõ oldalát masszírozzuk. A jobb agyfél reflexzónája a bal lábon, a balé pedig a jobb lábon található. A hipofízis reflexzónája mélyen, a nagylábujj közepén van.

A gerincre úgy hathatunk, hogy végigmasszírozzuk a láb belsõ szélét a nagyujjtól a sarokig. Kényelmes a beteg számára a kéz kezelése is. A gerinc zónája mindkét kézen a hüvelykujj külsõ szélétõl indul, és egészen a csuklóig tart. Az ujjbegynél a nyaki gerinc, lejjebb a háti gerinc, a csuklóhoz közel a lumbális és az ágyéki szakasz, valamint a keresztcsont masszírozható.

Akupresszúra
Testen kezelendõ pontok: a húgyhólyagvezeték pontjait célszerû végig nyomogatni, masszírozni felülrõl lefelé a gerinc mentén, mindkét oldalon, kétujjnyira a gerinctõl.

Táplálékkiegészítõk
A hiányállapotok kialakulásának megelõzésére jó minõségû és hatékony multivitamin- és multi ásványi anyag készítményre van szükség. Elõnyös továbbá a C- és az E-vitamin, a szelén, a lenmagolaj, a tengerihal-olaj és a B12-vitamin bevitele.

A páfrányfenyõ (Ginkgo biloba) kivonata antioxidánsként javítja a központi idegrendszer, az idegsejtek mûködését, az idegrendszer vérellátását.

Megfontolandó a fehérjebontást segítõ enzimkészítmények szedése is, mert ezek csökkentik a keringõ immunkomplexek szintjét, ennek révén pedig a tünetek fellobbanásának gyakoriságát és súlyosságát. Elsõsorban a papayából nyert papain, az ananászból származó bromelin, valamint a hasnyálmirigy-kivonat jön számításba. Hasznos lehet a „barátságos bélbaktériumnak” is nevezett Lactobacillus acidophilus szedése is, mert segít helyreállítani az egészséges bélflórát.

Érdemes megpróbálni a Q10-koenzim alkalmazását, mert ez az étrend-kiegészítõ javítja a keringést, a szövetek oxigénellátását, valamint erõsíti az immunrendszert.

Az aminosavak közül olyan komplex készítmény ajánlott, amely tartalmazza az l-leucint, az l-izoleucint és az l-valint.

Hasznos lehet továbbá a melegítõ, élénkítõ és serkentõ hatású zab-, ginszeng- és gyömbérkivonat szedése is.

Kürti Gábor

A szerzõ természetgyógyász, Budapesten a XII. kerületben rendel

Forrás: Természetgyógyász Magazin