Betegségekről
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • +36 30 426 9521

Betegségekrõl

Nézõink kérésére: részletesen bemutatjuk a hepatitiszt.

A mûsor fõ témája ez alkalommal a cukorbetegség a meghívott stúdióvendég, Várkonyi Tamás diabetológus segítségével. A betegség két fõ típusának áttekintése, az egyes és kettes típusú diabétesz után ismertetik az európai és világkongresszus fõ témáit, ahol Várkonyi Tamásék is tartanak elõadást a cukorbetegség, a hasnyálmirigy mûködése és az emésztõszervi összefüggések, illetve a neuropáthia témakörében.

A stúdióbeszélgetés folytatásából a nézõk is megismerhetik a diabétesz kezelésében elért legújabb eredményeket és megtudhatják, milyen életmód szükséges ahhoz, hogy ne legyenek áldozatai az egyre szélesebb körben jelentkezõ úgynevezett felnõttkori cukorbetegségnek.

A közelmúltban egy speciális hallásjavító mûtéti beavatkozást (BAHA) végeztek Szegeden; ennek utólagos kommentálására kértük fel Jóri József professzor urat, a klinika vezetõjét

A szédülésrõl készített sorozatunk végén már nem csak a perifériás eredetû szédülésekrõl lesz szó, hanem a centrális okokról is; azaz a fül-orr-gégész mellett szót kap a neurológus is

Vannak olyan szédülések, megszédülések, amelyekkel szinte minden nap találkozhatunk. Ilyen lehet például, amikor munkaidõben összefutunk a strandon a fõnökkel, aki - ellentétben velünk - a szabadságát tölti; vagy belepillantva gyermekünk ellenõrzõjébe rájövünk, hogy minden ellenkezõ információval ellentétben a gyerek bizony bukásra áll több tárgyból; esetleg akkor, amikor guggoló helyzetbõl hirtelen felállunk; ezek azonban többnyire ártatlan tünetek.

Amikor beszélünk szédülésrõl és mikor tekinthetjük a szédülést, a vertigót betegségnek? Milyen okai lehetnek a vertigónak? Dr. Szabados Éva fõorvosnõ ismertetõje.

A hétköznapi életben sok mindent nevezhetünk szédítõnek: magasságot, mélységet, egy szép nõt vagy férfit - és nem utolsó sorban az árakat is. Természetesen önök most nem ezekre kíváncsiak, hanem a szédülés egészségügyi okaira

Harcban a betűkkel

Hogyan lehet észrevenni, ha gyermekünk diszlexiás?

A dislexia kezelésének egyéb lehetõségei

Átköltözött a szegedi gyermekpszichiátria és ezzel a hellyel bõvült a traumatológiai klinika.

Dr. Szemerédi István pszichiáter a téli depresszióról...

Mi a depresszió? I. rész.

Mi a depresszió? II. rész.

A depresszió kezelése

Jellemzõ-e, hogy a depresszióban szenvedõ emberek az alkoholban, vagy a drogban keresnek vigaszt; s ha igen, mi lehet a megoldás erre a helyzetre?

November 11-én a szegedi pszichiátriai klinika Elme Mater címû posztgraduális továbbképzõ programjában Dr. Haraszti László fõorvos a zöldszemû szép és a szörnyeteg címmel tartotta elõadását. Miért éppen ezt a címet adta a féltékenységrõl szóló elõadásának és miért ezt a témát választotta – ezzel indult az interjú, amelyben még sok más kérdés is felmerült...

A szegedi pszichiátriai klinika szervezésében tartott Elme Mater elõadássorozatban 2008. december 12-én az érdeklõdõk Dr. Boncz István: Az internetfüggõség pszichológiája címû elõadását kísérhették figyelemmel.

A minimálisan invazív sebészet fejlõdésérõl Dr. Lázár György professzor nyilatkozik.

A szaruhártya degeneratív elváltozásai

A lézeres szemmûtétek

A psoriasis kezelésének legújabb eredményei

Bõrgyógyászati problémák: a bõrrák

A melanóma kialakulása szempontjából melyik a legveszélyeztetettebb korosztály, illetve a megbetegedettek között milyen a férfiak és a nõk aránya?

Mire van még szükség a diagnózis felállításához melanóma esetén?

A melanoma különféle típusai a bõrbõl kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak mintegy 3%-át teszik ki, mégis ezek a legveszélyesebbek. Nem maga az elsõdleges daganat a fõ veszélyforrás, hanem a belõle igen agresszíven terjedõ, fõképp a májban, az agyban és a tüdõben megjelenõ áttétek jelentik a fõ kockázatot.

A szív aritmia és szívelégtelenség katéteres és mûszeres kezelése

A szívritmuszavarok gyógyszeres kezelése

A centrikus hasi elhízás, az anyagcserezavar és a cukorbetegség háttere, összefüggései

A magas vérnyomás és az érelmeszesedés közötti összefüggések

A szív-érrendszeri történések egyéb rizikó faktorai

A szívkatéterezés indukciói és elvégzésének technológiája

A szívritmuszavar

A magasvérnyomás csökkentésére több féle és hatásmechanizmusú gyógyszert alkalmaznak, ,ezek közül a legismertebbek az úgynevezett béta –blokkolók, vagy a kalcium-antagonisták. A magas vérnyomásbetegség kezelésére azonban ma már több, korszerû készítmény áll rendelkezésre; ezeket a szereket és hatásmechanizmusukat ismerteti Dr. Ábrahám György professzor

A témához kapcsolódva bemutatjuk az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Országos Kardiológiai Intézet ismeretterjesztõ kisfilmjét, Le a koleszterinnel! címmel.

Az adás egy egészségügyi szeánsz Dr. Ábrahám György professzorral az idõskori magas vérnyomásról, gyógyszerek mellékhatásaiként jelentkezõ magas vérnyomásról, gyógyszer rezisztens magas vérnyomásról. A stúdióbeszélgetésben kitérnek a televíziós távgyógyászatra,azaz az egészségügyinek látszó mûsorokra, a hiszékenység vámszedõire is. Végezetül egy tudósítást tekinthetnek meg: 2009. július 29-én Magyarországon elõször, a Szegedi Klinikán végeztek felnõtt korú betegen ún. Baha (Bone-anchored hearing aid - csontba ágyazott hallókészülék) mûtétet.

A köztudatban a stroke agyvérzést, gutaütést jelent. Valójában azonban ide tartoznak az agyi infartusok, vérellátási problémák. Orvosi szempontból mit is jelent a stroke? Dr. Vécsei László professzor ismertetõjének elsõ része.

A magas vérnyomásbetegség sajátos formái: a terhességi magas vérnyomás. Stúdióbeszélgetés Dr. Ábrahám György professzorral

A magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a stressz közötti összefüggések – Dr Ábrahám György professzorral készített interjú második része

MA WHO jelentése szerint a szív és érrendszeri megbetegedések vezetik a globális halálokok listáját. Becslések szerint az összes halálozások 30%-a mögött kardiovaszkuláris okok állnak; így évente világszerte 17 és félmillió ember veszti életét ennek következtében, s ez a szám 2015-re 20 millióra növekedhet. Hazánkban 2007-ben 66547-en haltak meg szív-érrendszeri, keringési problémák miatt.

Sokk, fiziológiás változás sokkos állapotban. Elsõsegélynyújtás.

A mentõk értesítése. Milyen adatokat kell közölni a mentõk kihívásakor?

Rövid portré a mentõsök mindennapjairól

Dr. Rudas László professzor, az SZTE Belgyógyászati Intenzív Osztályának vezetõje nyilatkozik az újraélesztésrõl és a sürgõsségi ellátásról.

Újraélesztés: a defibrillátorok szerepe, mûködése és használata

>Mi történik akkor, ha például az utcán egy ember rosszul lesz, összeesik, eszméletét veszti, vagy bekövetkezik egy hirtelen szívhalál? Hova szállítják a mentõk az újraélesztett beteget, ott mi történik vele és milyenek az esélyei?

Az utóbbi idõben sokat hallunk a hirtelen halálról, illetve a hirtelen szívhalálról. Ugyanarról a betegségrõl van szó? Mennyire történik tényleg hirtelen az esemény? Mennyire lényeges a gyors beavatkozás? Dr. Rudas László professzor az újraélesztésrõl