Az emésztõrendszer végsõ szakaszát a vastagbél S-alakú része (szigmabél), a végbél, a végbélnyílás elõtti csatorna, a végbélnyílás (anus) és annak záróizmai (sphincter) alkotják.

A végbél, mely a szigmabél utáni vastagbélszakasz, a keresztcsont és a farkcsont elõtt található és a végbélnyílással végzõdik. A széklet kiürülés elõtt a végbélben tárolódik. Amint bélsárral telítõdik, a végbél korsó alakúra tágul (ampulla recti). A végbelet borító nyálkahártya fényes, narancsvörös színû szövet, ami mirigyeket tartalmaz, akárcsak a bélrendszer többi részét borító nyálkahártya. A végbél nyálkahártyája alatti laza kötõszövetben tág, kanyargós vénákból álló fonat, az aranyér található. A végbélnyílást részben a bél, részben pedig a testfelszínt borító bõr alkotja. Nyitása és zárása a belsõ és a külsõ záróizom segítségével történik. Az izomgyûrû mûködését a vegetatív idegrendszer szabályozza, alsó része viszont akaratlagosan ellazítható vagy összeszorítható. A vastagbélrendszer e végsõ szakaszában történik a székletürítés. Az emészthetetlen tápanyagrészt a bélbaktériumok alakítják át bélsárrá, amely a szigmabélben gyûlik össze, majd áthalad a végbélen, és a végbélnyíláson keresztül székletként kiürül. A székelés szabályos ritmusa egyénenként változó, a napi kétszeri, ill. a kétnaponként egyszeri székletürítés között ingadozik. Az orvostudomány a betegek székletének vizsgálati eredményeibõl sok hasznos információhoz jut. Így a hasmenés, a véres vagy fekete, agyagszínû vagy habzó, kemény vagy világos széklet megannyi hasznos adalék a diagnózis felállításához.

A végbélnyílás és a végbél betegségeinek diagnosztizálásához az orvos elõször árulkodó elváltozások után kutatva megtekinti a végbélnyílás körüli bõrterületet. Kesztyûs ujjal betapint a végbélbe, majd egy rövid, merev vizsgálóeszközzel (anoszkóp) bele is néz a végbélbe. A szigmoidoszkóp egy hosszabb, hajlékony csõ, amivel a vastagbél alsó, akár 60 centiméteres szakasza is megvizsgálható. A vizsgálatok elõtt tisztító beöntést is alkalmazhatnak. Ezek a vizsgálatok, bár nem járnak különösebb fájdalommal, a beteg számára általában nagyon kellemetlenek. Nem szabad szégyenkezni, az orvosok és nõvérek számára ezek mindennapos feladatok, amikkel fontos információt szerezhetnek a beteg állapotáról.

Éjszakánként erõs viszketést érzek a végbélnyílásom környékén. Mi az oka? A tüneteket valószínûleg egy élõsködõ, a cérnagiliszta okozza. Forduljon orvoshoz, a fertõzés gyorsan és hatásosan gyógyítható.

Hogyan ismerhetõ fel a vastagbélpolip? A polip a vastagbelet bélelõ nyálkahártya többnyire jóindulatú daganata. Általában tünetmentes, éppen ezért nehéz diagnosztizálni, hacsak nem végeznek célzott kivizsgálást (betapintás ujjal, vastagbéltükrözés, szövettani vizsgálat stb.). Ha a végbél vagy a végbélnyílás tájéka érzékeny, ha végbélvérzésben vagy hasmenésben szenved a beteg, vagy gyakori székletürítési ingerei vannak anélkül, hogy széklete lenne, esetleg erõs fájdalmai székeléskor, egy vagy több polip jelenléte gyanítható, de csak a vastagbél tükrözéses vizsgálata erõsítheti meg e feltételezést.

Mi okozza a pilonidális betegséget és kiket veszélyeztet? Olyan fertõzés, mely a farpofák közti redõ felsõ részén egy szõrszál okozta bõrsérülésbõl alakul ki, általában fehér, fiatal, szõrös férfiakon. A fertõzés helyén tályog alakulhat ki, amit rendszerint fel kell tárni és le kell csapolni. A pilonidális tömlõ pedig idült, váladékozó seb, amit mûtéttel távolítanak el.

Az aranyér a végbél körüli vénás hálózat visszérbetegsége, vénatágulata. A tágult vénákon gyakran alakul ki gyulladás, vérzés, ez utóbbi az alig észrevehetõtõl az akár transzfúziót igénylõ, heves vérzésig terjedhet. A végbélfájdalom, a viszketés, a nedvedzés és váladékozás szintén jellegzetes tünetei a betegségnek.

Civilizációs ártalom

Télen a mozgásszegény életmód és a rostban szegény táplálkozás különösen fokozzák az aranyér kialakulásának lehetõségét, holott ez a probléma népbetegségnek számít Magyarországon: 40 év felett minden második embert érint, s a fiatalabb nemzedékek tagjai közül is sokan szenvednek tõle. Bár a betegség kialakulásában az öröklött hajlam is közre játszik, és az elõrehaladott terhesség idején valamint szülés után is gyakran elõfordul, legtöbbször a civilizációs betegségek - egészségtelen táplálkozás, ülõmunkából származó krónikus székrekedés, súlyproblémák, mozgásszegény életmód - állnak a háttérben. Az aranyér enyhébb formáját rostdús ételekkel, megfelelõ tisztálkodással, kenõcsökkel és székletlágyítókkal lehet kezelni.

Helyes táplálkozással elkerülhetõ Kellõ odafigyeléssel elkerülhetjük azokat a kockázati tényezõket, amelyek az aranyér kialakulásához vezetnek. Már kisgyermekkorban érdemes ezzel foglalkozni, különösen azon szülõk gyermekeinél, akiknek aranyerük van, hiszen a betegség öröklõdhet. Figyeljünk oda gyermekünk étkezésére: a rendszeres és egészséges táplálkozás elengedhetetlen a megfelelõ bélmûködéshez és székletürítéshez. Minderre természetesen felnõtt korban is tekintettel kell lennünk: a helyesen összeállított étrenddel és az ételek alapos megrágásával is segíthetjük, hogy a széklet megfelelõen lágy legyen. Fogyasszunk rostdús ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, müzli- és korpaféléket valamint teljes kiõrlésû gabonát, mert ezek magas rosttartalmuk következtében serkentik a bélmûködést. Igyekezzünk legalább napi két liter folyadékot inni.

Higiéniai szabályok

A székletürítés napi ritmusára is érdemes odafigyelni: keljünk kicsit korábban, és némi folyadékfogyasztás után menjünk el vécére. Fontos azonban, hogy ne üljünk túl sokáig a mellékhelyiségben, mert az erõs hasprés és a hosszas erõlködés szintén aranyérhez vezethet. Ügyeljünk a higiéniára is: székletürítés után mossuk meg altestünket: ha lehet, használjunk bidét, ha nincs lehetõségünk megmosakodni, érdemes intim- vagy baba-törlõkendõ csomagot magunknál tartani. Ne használjunk kemény, durva vécépapírt, mert kidörzsöli a végbéltájékot, ráadásul nem is tisztít rendesen.

Kezdõdõ panaszok esetén enyhíthet a gondon a fertõtlenítõ és gyulladásgátló kamillás és kálium-permanganátos ülõfürdõ. Érdemes a hideg tisztító zuhanyozást is kipróbálni, amely érösszehúzó hatása miatt hasznos lehet. A rendszeres mozgás szintén segít a renyhe bélmûködésen. Ugyanakkor nem mindegy, hogy mit sportolunk, ugyanis az erõs hasprést igénylõ fizikai erõfeszítés - pl. a súlyemelés - is rizikótényezõ. Ha otthoni kezeléssel, kúpokkal, ülõfürdõkkel 14 nap alatt nem múlnak el a tünetek, ajánlatos orvoshoz fordulni. Amennyiben vérzés jelentkezik, azonnal fel kell keresni az orvost.

A széklet lágyításában kiváló eredményt érhetünk el a reklámokból jól ismert, a patikákban vény nélkül kapható speciális cseppel, amely hatékonyan szünteti meg a székrekedést. Ennek oka a gyógyszer kettõs hatásában rejlik: egyrészt mozgásra serkenti a vastagbél izomzatát, másrészt csökkenti a víz visszaszívását a vastagbélbõl, ezáltal puhítja a székletet és növeli annak mennyiségét. Emellett kíméletes is, hatóanyaga ugyanis a vastagbélbe jutva a bélflóra hatására aktiválódik, ezért nem fejt ki a gyomor- és a bélrendszer elsõ szakaszán hatást, nem terheli a szervezetet feleslegesen, és nem befolyásolja más gyógyszerek felszívódását.