Mit nevezünk magasvérnyomásnak?

Általánosan elfogadott szabályok szerint, megegyezés alapján normális az a vérnyomás, ami felnõtt emberben, ülõ helyzetben, szívmagasságban lévõ mandzsetta és vérnyomásmérõ esetén 140/90 Hgmm alatt van. Akármelyik érték magasabb ennél, magasvérnyomásról beszélünk. (16 éves korig a normális vérnyomás ennél alacsonyabb)

Vérnyomás- magas vérnyomás

A vérnyomást az érrendszer magas nyomású, artériás felén mérjük A mérés lényege, hogy egy mandzsettát a kar (esetleg a láb) köré tekerve, abban a klegmagasabb, érben uralkodó nyomásnál magasabb nyomást hozunk létre. Ezzel a vér keringését megszûntetjük. A mandzsetta leengedésével, azaz a nyomás csökkentésével egyszer csak elérjük azt az értéket, amikor a mandzsetta nyomása már kisebb mint az érben a szívlökés által okozott legmagasabb nyomás, és így a vér a szívciklus elején át tud áramolni a mandzsdetta alatti érszakaszon. Ezt magunkon az ér lüktetéseként érzékeljük, míg fülhallgatóval határozott surranó hangot hallunk. Ez a systoles, bemondásnál a per elõtti érték. Tovább engedve a mandzsettát elérjük azt a nyomásértéket, amikor már a szívciklus egész ideje alatt magasabb a nyomás az érben, mint a mandzsettában, tehát a vér útja állandóan szabad. Ez a diastoles, bemondásnál a per utáni („per”) érték. Ekkor az ér lüktetése abbamarad, fülhallgatóval a hang megszûnik.

Magasvérnyomás mint népbetegség
A magasvérnyomás betegség (orvosi szaknyelven hypertonia) szinte mindenki számára ismerõs, nincs olyan család, ahol ne fordulna elõ. Ezt az ismerettséget támasztják alá számtalan tanulmány is. Statisztika alapján a mai hazai társadalom 10-15%-a érintett, de ez az arány az életkor elrehaladtával egyre nõ, és a 65 év feletti korosztályban minden második, 75 év felett már háromból két embernek magasabb az alap vérnyomása a még egészségesnek tekintett értéknél.

A fenti nagy aránnyal szemben azonban vannak szerencsésebbnek mondható népességek is a földön. Példának okáért Kenyában még 60 év felé is szinte ismeretlen ez a betegség.

Mi lehet ennek a különbségenk az oka? Mik a következményei? Milyen lehetõségünk van a kivédésére? Hogyan kezelhetõ? Egyáltalán mit tekintünk normál értéknek? Mindezen kérdésekre próbálunk összefoglaló választ adni, felgöngyölíteni a betegség minden tulajdonságát kiindulástól kezdve a kezelésen keresztül, az elhanyagolt magasvérnyomás szövõdményéig.

Magasvérnyomás a meglapuló ellenség
A vérnyomás emelkedése általában alattomos módon, fokozatosan kezdõdik. A klinikailag már hypertoniában szenvedõ beteg legtöbbször késõn, több évvel a kezdet után „veszi” észre, hogy valami nincs rendben. Leggyakoribb idnító jel lehet a hirtelen vérnyomáskiugrás (fejfájásm, ájulás, szádülés, hányás kíséretében), fejfájás, terheléskor jelentkezõ nehézlégzés, szívdobogás, látászavar, vagy valamilyen szövõdmény fellépte. A szövõdmények kialakulás pedig már visszafordíthatatlan állapotnak felel meg. A magas vérnyomás terhet jelent a szívnek, növeli oxigén igényét, csökkenti vérellátását, ezzel szívinfarktushoz, szívritmuszavarhoz, tüdõödémához vezet. Emellett károsítja a vesét, veseelégtelenséget okozva, az agyat, agyvérzést okozva, az ereket, arterioosclerozist okozva. Mindezen szövõdmények elkerülése érdekében 40 éves kora után, amennyiben családjában elõfordul magasvéenyomás, úgy már elõbb is rendszeressen ellenõriztesse vérnyomását!

Dr. Babai László
általános orvos